Néhány nap múlva egy 1,4 milliárd fontba, azaz több mint 639 milliárd forintba kerülő szonda indul az űrbe, hogy nyolcéves küldetése során az élet jeleit keresse naprendszerünk más bolygóin – írja tudományos rovatában a The Guardian. Az űreszköz azonban nem a közeli célpontok, például a Mars felé veszi majd az irányt, hanem a mélyűrbe repül, és a távoli Jupiter jeges holdjait vizsgálja majd. Ezzel új fejezetet nyit a földönkívüli élet utáni kutatásban.

A Jupiter Icy Moons Explorer – vagyis Juice, ami magyarul gyümölcslevet jelent – Naprendszerünk egy váratlan tulajdonságát fogja kiutatni. Kiderült, hogy a legnagyobb vízkészletek a Földtől nagyon távol, a mélyűrben, a Jupiter és a Szaturnusz körül keringő világokon találhatók. Emellett a Juice az első olyan küldetés is egyben, amelyet kifejezetten e távoli világok felfedezésére indítanak.

"Szeretnénk megnézni, hogy vannak-e olyan helyek a Jupiter körül, ahol szárbaszökkenhetett az élet. Olyan helyet kell találnunk, ahol van belső energia és folyékony víz" – mondta Olivier Witasse, a misszió projektkutatója. "A Jupiter jeges holdjainál jó okunk van feltételezni, hogy több víz van, mint a Földön."

A legjobb reményünk az idegen élet megtalálására a mélyűrben lévő jéggel borított holdak felderítésében rejlik. Ez az elképzelés néhány évtizeddel ezelőtt még nevetségesnek tűnt volna. Akkoriban azt feltételezték, hogy a Vénusz és a Mars kínálja a legjobb esélyünket. De a felhőkön áthalad robotűrszondák felfedték, hogy a Vénusz felszíni hőmérséklete 475 Celsius fok, ami elég forró ahhoz, hogy megolvassza az ólmot, míg a Marsról kiderült, hogy évmilliárdokkal ezelőtt elvesztette légkörét és felszíni vizét. A túlélő földalatti készletek felkutatására tett erőfeszítések pedig eddig sikertelenek voltak.

Ugyanakkor más amerikai szondák felfedezték, hogy a Jupiter három fő holdja – a Ganümédész, a Kallisto és az Európa – jégvilágok, amelyek hatalmas folyékony vízzel teli óceánokat borítanak, és ez előfeltétele a földi élet létezésének.

2005-ben azt is felfedezték, hogy a Szaturnusz aprócska holdja, az Enceladus egy földalatti óceánból vizet és szerves anyagokat spriccel az űrbe.

ESA Juice

"Ha valaha is volt egy következő legjobb hely az élet keresésére, akkor az itt van" – mondja Neil deGrasse Tyson amerikai csillagász e jeges holdakkal kapcsolatban.

Az odajutás azonban más kérdés. A Mars-utazások körülbelül nyolc hónapig tartanak. Ezzel szemben a Juice – amely a tervek szerint szerdán indul az Európai Űrügynökség (esa) francia guyanai Kourou űrrepülőteréről – körülbelül nyolc év alatt éri el a Jupitert, és ehhez az úthoz többször is el kell majd repülnie a Föld és a Vénusz mellett, hogy a sebességet tartani tudja.

A Juice 2031 júliusában áll pályára a Jupiter körül, és ekkorra már megelőzi egy másik szonda, a NASA Europa Clipper (részletek itt) nevű űrszondája, amely rövidebb útvonalon, a Föld és a Mars melletti elrepüléseivel 2030 áprilisában érkezik meg majd oda.

Ahogy a neve is mutatja, az amerikai űrszonda az Európára összpontosít, és a tervek szerint ötven közeli megközelítést végez a holdhoz, néhány száz kilométerrel a felszíne felett, hogy megpróbáljon olyan területeket felfedezni, amelyeken élet lehet.

"Az Európa óceánja valószínűleg sziklás tengerfenékkel érintkezik" – mondta Marshall Styczinski, az Europa Clipper egyik kutatója. "Ez azt jelenti, hogy olyan kémiai reakciókat várunk, amelyek hidrotermális nyílásokat hoznának létre, mint a földi óceánokban. A hidrotermikus források bolygónkon segítik a virágzó ökoszisztémákat, így az Europán is ugyanezt tehetik."

NASA Europa Clipper

Ezzel szemben a Juice egy másik célpontra fog koncentrálni: a Ganümédészre, a Naprendszer legnagyobb holdjára. A Merkúrnál is nagyobb Ganümédész az egyetlen olyan hold a naprendszerünkben, amely saját mágneses mezővel rendelkezik.

A Callisto és az Európa meglátogatása után a Juice 2034-ben állandó pályára áll a Ganümédész körül. Ez lesz az első alkalom, hogy egy űreszköz a saját holdunkon kívül más hold körül is pályára áll.

Ez pedig rávilágít a két küldetés közötti döntő különbségre. A Ganümédész pályája távolabb van a Jupitertől, mint az Európa pályája, így kevésbé befolyásolja a bolygó erős mágneses mezeje. Az Esa számításai szerint a Juice túlélhet a Ganymedes körüli pályán.

Az Európa esetében azonban ez nem így van, ahol a sugárzási környezet sokkal nagyobb veszélyt jelent az űreszköz elektronikájára.

A két küldetést külön űrügynökségek irányítják, bár a NASA és az esa ragaszkodik a szoros együttműködéshez, és létrehoztak egy bizottságot, amely koordinálja a két űrszonda esetleges közös küldetéseit.

Az eredmények forradalmiak lehetnek. Ha kiderül, hogy az élet kétszer, külön-külön is kialakult a saját Naprendszerünkben, az azt jelezné, hogy valószínűleg az egész galaxisban elterjedt.

A Juice felbocsátását lélegzetvisszafojtva figyeli majd a projektben együttműködő európai kutatók sokasága, akik végignézik majd, ahogy az Ariane 5 hordozórakétával a magasba emelkedik, ugyanazzal a rakétával, amely 2021 karácsonyán tökéletes pályára állította a James Webb űrteleszkópot. Reménykednek abban, hogy ez megismétlődik.

emTV.hu // MTI // címlapkép: NASA / ESA