Műsorunkban ezúttal a hazai űripari tevékenységek izgalmas világába indulunk az UPRA, azaz a robotika és az űrkutatás számára felhasználható univerzális platform fejlsztőinek két tagjával, Dr. Bodó Zsófival és Góczán Bencével. Egyebek mellett kiderül, hogy milyen munkát végez űrmérnökként Zsófi az Európai Unió és az Európai Űrügynökség Galileo nevű műholdas navigációs és helyzetmeghatározó rendszer központjában, és sok érdekesség kiderül a magagaslégköri ballonkisérleteket folytató csapatról és saját fejlesztéseikről is.
Zsófit és Bencét is már az iskolapadban megcsapta, ahogy mondják, az "űripar szele", de azért túlegyszerűsítés lenne azt állítani, hogy egyenes út vezetett az UPRA-csapathoz, illetve a Galileo-műholdak irányítóközpontjához. A korai, kamaszkori álmok azonban nagyon makacsok tudnak lenne és gyakran visszatalálnak a hátsó ajtón. Nem volt ez másképp Zsófi esetében sem, aki ma már ledoktorált űrmérnökként vesz részt az alapvető fontosságú helymeghatározó műholdak vezérlésében sem és Bence története is igen hasonló, akinek űrbe vezető trajektóriája a németteremben kiállított mikrosütőnyi marsjáró-makett megpillantásával kezdődött, majd a műegyetemen a LEGO-Technikkel való "közösségi játszadozáson" át egy kisműholdakat fejlesztő magyar cégen át vezetett a "beágyazott rendszerek" alapos ismeretéhez. Itt természetesen nem párnákra és dunnákra kell gondolni, hanem olyan, univerzálisan használt integrált áramkörökre, amelyekben egy csomó alrendszer egyetlen csipbe beleágyazva működik. Ilyeneket használnak az IT-szektortól az autóiparon át az űrtevékenységig szinte mindenhol. A beszélgetésből kiderül azonban, hogy az utóbbi lényegesen különbözök a többitől abból a szempontból, hogy az űriparban az ember szinte folyamatosan prototípust fejleszt. A műholdak túlnyomó többségéből ugyanis egyetlen valóban repülő példány készül, szemben a milliószámra futószalagon gyártott autókból, ami azt jelenti, hogy folyamatos kreatív együttműködésre van szükség a projektmenedzsment, a szoftveresek, a hardveresek között, sőt, még az űrjogászokkal is.
Hogyan jött el az UPRA-csapat nagy lehetősége, hogyan lehet bekerülni egy olyan "belső körbe", amelyet azok a cégek alkotnak, amelyek az Európai Űrügynökséggel dolgozhatnak együtt, és mi köze az UPRÁ-nak európa új rakétájának, az Ariane-6-nak a fejlesztéséhez? Kiderül a beszélgetésből. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis
