Témánk az elmúlt napok-hetek élénkülő naptevékenysége, geomágneses viharai, illetve a mostanában hazánkból is észlelhető sarki fényjelenségek. Vendégünk a téma szakértője Barta Veronika, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Minden kiderül: hogyan jön létre a sarki fény, mitől függ, hogy milyen színűnek látjuk, és kell-e tartanunk a GPS bekrepálásától vagy épp az önvezető traktorok lázadásától geomágneses vihar idején?
A naptevékenység erősödésével egyre gyakrabban figyelhetők meg napkitörések, flerek csillagunk felszínén, s ezek egyre nagyobb arányban okoznak olyan töltöttrészecske-kilökődéseket, amelyek egy-két napon belül eljutnak Földünk mágneses teréig, kölcsönhatésba lépve azzal. Az erővonalakat körbespirálozva haladó kozmikus részecskéket a magnetoszféra jórészt a sarkvidékek közelébe irányítja, ahol azok felgerjesztik, fénykibocsátásra kényszerítik bolygónk felsőlégköréknek elképzelhetetlenül ritka anyagát, akár kétszáz kilométeres magasságban is. Az elmúlt húsz évben nem volt példa olyan látványos show-ra, mint az elmúlt hétvégén: az aurora-övezet olyan alacsony földrajzi szélességre lehúzódott, hogy - bár a jelenségek képeslapokról jól ismert zöldesen derengő alsó része horizontunk alatt maradt - vörösesen fénylő teteje hazánkból is láthatóvá vált, 2003 óta a legszebben. De mi a részletes mechanizmus a sarki fények hátterében, s az űridőjárási jelenségek milyen károkat okozhatnak elektromos rendszereinkben, műholdjainkban, önvezető traktorainkban? Na és hogyan segít ezek elkerülésében a soproni Kutatóintézet munkája? A technikai hibák, és nem éppen csodálatos hangminőség ellenére ezekről az érdekes kérdésekről is sikerrel beszéltettem Barta Verát, a téma nemzetközi együttműködésekben is masszívan részt vevő jeles szakértőjét, aki nagyon érdekeseket mondott. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // borítókép: NASA
