Christopher Nolan 2006-os filmje, A tökéletes trükk nemcsak két megszállott bűvész halálos rivalizálásának története, hanem egyfajta tisztelgés is a 19. század végének mérnöki leleménye és a színpadi illúziók világa előtt. A vásznon megjelenő mutatványok, Tesla rejtélyes találmányai és a viktoriánus színházak kulisszatitkai mind-mind a fizika, a mechanika és a korabeli technológiai optimizmus lenyomatai. A Parallaxis Podcast e filmről szóló epizódjának hosszabb és jobb változata már elérhető a támogatóink számára, a nyilvános premierig pedig az alábbiakban tíz érdekesség segítségével melegítünk a műsorra azzal, hogyan is szőtte Nolan a valós tudományt és mérnöki megoldásokat a film bűvös világába.

Vendégünk Frey Sándor, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, akivel arról beszélgetünk, hogy hogyan halad a JUICE-küldetés a Jupiter jeges holdjaihoz, és hogy az útközben egy programhiba miatt "elveszett" űrszondával hogyan sikerült helyreállítani a rádiókapcsolatot mindössze néhány nappal egy kritikus manőver, a Vénusz megközelítése előtt.

A Föld tartalékai kimerülőben vannak. Az emberiség túlélése a hiperkapu sikeres befejezésén, és az Alpha 1 gyarmatosításán múlik. A munkálatokat vezető tudós családjával hosszú útra indul, hogy a túlsó oldalon vegyen részt a kapu megépítésében, csakhogy a terroristák szabotálják a küldetést, melynek következtében a Robinson család elveszik az űr végtelenjében. A Parallaxis legújabb részében a Lost in Space – Elveszve az űrben (1998) című filmről beszélgettünk.

Közkívánatra egy elmaradt adósságot pótlunk: megemlékezünk az idén 45 éves első magyar űrrepülésről, Farkas Bertalan látogatásáról a Szaljut-6 fedélzetén néhány kevésbé ismert érdekes részlet felidézésével. Felemlegetjük a politikai és technikai kontextust, az Interkozmosz együttműködés hátterét, azt is, hogy hogyan dőlt el a résztvevő országok űrrepülési sorrendje, és hogy miképp segítette a magyar küldetés tudományos programját egy elromlott hajtómű.

Mai filmünk egy modern kori sci-fi katasztrófafilm, amelyben egy elvált dokkmunkás megpróbálja megmenteni két gyermekét, amikor hatalmas, idegen gépek támadják meg a Földet. A pusztítás és káosz közepette főszereplőnk családja biztonságba juttatásáért küzd, miközben az emberiség kétségbeesetten próbál túlélni a látszólag legyőzhetetlen hódítók ellen. A Parallaxis legújabb részében a Világok harca (2005) című filmről beszélgettünk.

1938. október 30‑án az amerikai CBS rádióhálózatán Orson Welles és a Mercury Theatre prezentálásában a Világok harca került adásba. A műsor H. G. Wells azonos című sci‑fi regényének adaptációja volt, amelyet Howard Koch írt meg, Welles pedig rendezte és narrálta; a történet a New Jersey-i Grovers Millben kezdődő marslakó‑invázióról szólt, amely egy híradószerű közvetítés formájában bontakozott ki.

Immár 2018 óta önkéntes munkával építjük, gondozzuk és fejlesztjük többszörösen díjnyertes tudományos és fantasztikus retro podcast-multiverzumunkat. Bár a lelkesedésünk és elhivatottságunk töretlen, a műsorkészítésnek sajnos vannak elkerülhetetlen költségei, amelyek nélkül egyszerűen nem tudnánk működni. Ezért most ismét hozzátok fordulunk: ha lehetőségetek van rá, kérünk benneteket, támogassatok minket, hogy biztosítani tudjuk a szükséges anyagi hátteret a további működésünkre.

Jim Lovellre emlékezünk, a múlt héten 97 éves korában elhunyt legendás űrhajósra, aki már gyerekkorában rakétát épített a haverjaival, űrhajózási témában írta a szakdolgozatát a katonai repülőakadémián, kishíján bekerült a legelső amerikai űrhajóscsoportba, majd simán bejutott a másodikba. Az emberre, aki először tölötött két hetet az űrben, elsőként látta közvetlen közelről a Holdat, és persze az Apollo-13 parancsnokaként is vitézkedett. Emlékét megőrizzük!

Az RTL Magyarország huszonegyedik alkalommal hirdeti meg a Hégető Honorka-díjat, amely azokat az újságírókat és szerkesztőségeket ismeri el, akik érzékenyen, hitelesen és hatásosan mutatják be a társadalmi problémákat és azok lehetséges megoldásait. A díj 2025-ben is olyan videó- és fotómunkákat vár, amelyek képesek megszólítani a közönséget, és fontos társadalmi ügyekre irányítják a figyelmet.

A legújabb, országosan reprezentatív kutatás szerint a magyarok többsége továbbra is ragaszkodik a tűzijátékhoz mint látványos közösségi hagyományhoz, ugyanakkor egyre erősebben fogalmazódik meg az igény a felelősebb szabályozásra: miközben sokan nemzeti ünnepeink nélkülözhetetlen részének tartják a fényjátékot, az állatbarátok és a fiatalok tapasztalatai, valamint az illegális beszerzés kockázata új megközelítést sürget. A Europion friss felmérését a Silberstein & Partners juttatta el szerkesztőségünkbe – a cikkben mutatjuk a kutatás részleteit.

"Annyita tökéletes (Hogy kép sem kell hozzá)" címmel a Parallaxis Music elkészítette nektek a nyár slágerét, amely a Parallaxis Podcast aktuális részében debütált! Egy dal, ami nemcsak a napfényről, de a tudományról, a popkultúráról és a Parallaxis Univerzum összes műsoráról is szól! Ez nem csak egy dal. Ez egy utazás a Parallaxis világába! Csak dugd a füledbe, és hagyd, hogy elragadjon a hullám! Fogadjátok szeretettel!

Mai filmünkben a tudományos hitelesség és a logika ismét háttérbe szorul, hogy helyt adjon a látványos akcióknak és a nem túl kifinomult szórakoztatásnak. A Hasbro majd 100 éves múltra visszatekintő Torpedó játékának adaptációja ez az alkotás, amelyben a földlakók véletlenül felhívják egy idegen civilizáció figyelmét, akik válaszként Hawaii partjainál landolnak, hogy megkezdjék a bolygó meghódítását. A Parallaxis legújabb részében a Csatahajó (2012) című filmről beszélgettünk.

A Csatahajó (2012) című hollywoodi mozi nem szűkölködik látványos effektekben és fiktív katonai technológiákban, a történet során pedig különleges figyelmet kap egy valóban létező földmegfigyelő műhold, a Landsat 7. A filmben ez az eszköz nem tudományos vagy környezetvédelmi célokat szolgál, hanem egy kommunikációs manőver eszközeként jelenik meg. Ezzel szemben a valóságban a Landsat 7 minden volt, csak nem efféle technológia: egy, a Föld megfigyelésére szakosodott, civil tudományos műhold, amely két évtizeden át szolgálta bolygónk jobb megismerését.

Témánk egy formabontó javaslat, ami a tudomány mestertrolljától, Avi Loebtől származik. A 3I/Atlast, vagyis a harmadik bizonyíthatóan csillagözi eredetű üstököst talán meg lehetne közelíteni jövőre, a Juno Jupiter-szonda pályájának módosításával. Miért érdekes ez az üstökös, vagy az-e egyáltalán, mennyire kell komolyan venni azokat az ötleteket, hogy esetleg nem is természetes eredetű, és megérné-e a megközelítése miatt feláldozni egy remekül működi Jupiter-szondát? Kiderül a Sokolébresztő legújabb adásából!