Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint. John Fasullo, a NCAR kutatója és munkatársai számtógépes modellezéssel számszerűsítették a koronavírus-járvány idején a közlekedési és ipari tevékenységek csökkenésének klimatikus hatását, valamint az ausztráliai bozóttüzek füstjének hatását.
Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo 11 holdkompjának felszállóegysége James Meador, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója szerint. Meador az arXiv szerverre, a tudományos kutatások online adattárába feltöltött írása szerint kutatásai nyomán talált bizonyítékokat erre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portálon.
A 3D nyomtatás az a technológia, amely – bár az 1980-as években fejlesztették ki – sokáig csak tudományos intézetekben és külföldi egyetemeken volt elérhető. Néhány éve azonban hatalmasat lépett előre, hogy ma már az átlagemberek is hozzáférhessenek. Napjainkban ugyanis bárki vehet egy kisebb teljesítményű 3D nyomtatót.
Legkésőbb 2025-ben ismét lesz magyar űrhajós – jelentette be a közösségi oldalán pénteken a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a videóüzenetben közölte, hogy az űrutazás kutatási célokat fog szolgálni. Az űrhajós amerikai együttműködéssel fog eljutni a Nemzetközi Űrállomásra, ahol magyar fejlesztésű eszközökkel folytathat kísérleteket – tette hozzá.
Az Egy hét a csillagok alatt programsorozat részeként a Perseida-maximum környékére szervezett bemutatókon több mint harminc helyszínen várják majd amatőr csillagászok, csillagvizsgálók és egyesületek az érdeklődőket – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló szerdán az MTI-vel. A Perseidák hullócsillagai az év legjobban megfigyelhető meteorzáporaként bukkannak fel az éjszakai égen. Óránként legalább húsz-harminc hullócsillagra lehet számítani – olvasható a közleményben.
A legfrissebb Sokolébresztőben jó mélyre beástuk magunkat: ezúttal a Mars belsejébe! Miközben ugyanis a híradások tobzódnak a lebilicselő felszíni videókban az amerikai és kínai marsjárók, no meg persze a nevéhez méltóan zseniális Ingenuity helikopter jóvoltából, több, mint egy teljes marsi éve, vagyis 2018 novembere óta szerényen, csendben dolgozik az InSight, a NASA egyetlen "helyhez kötött" szondája is a rozsdás bolygón. Természetesen nem az amerikai űrügynökségről lenne szó, ha ez az amúgy nagyjából "betekintést" jelentő értelmes név nem egy erőltetett rövidítést takarna, melynek feloldása INterior exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport. Ebből azonnal kitetszik, hogy itt szeizmológiai, vagyis marsrengéstani vizsgálatok szerepelnek a programban elsősorban. De mit árulhat el Naprendszerünk történetéről egy hiperérzékeny rengésmérő állomás egy másik égitesten?
A túlzott kávéfogyasztást az agytérfogat csökkenésével és az időskori elbutulás (demencia) kockázatának növekedésével hozta összefüggésbe a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány. A Dél-Ausztráliai Egyetem szakemberei a brit biobank adatait felhasználva vizsgálták a kávéfogyasztás hatásait az agyra.
Egy különleges, stadionméretű ballonnal emelnek a sztratoszférába egy, a világűrt vizsgáló teleszkópot a SuperBIT projekt keretében. A ballon révén kristálytiszta felvételek készíthetők az űrről egy Föld körül keringő teleszkóp – például a Hubble – költségeinek töredékéért.
A pszichiátriai betegeknél magasabb a kockázata, hogy a Covid-19 miatt kórházba kerülnek vagy meghalnak – ezt állapította meg egy új tanulmány, amely a The Lancet Psychiatry szakfolyóiratban jelent meg. A témában készült eddigi legnagyobb elemzés a pszichiátriai betegek Covid-19-kockázatait vizsgálta. A kutatás megállapítása szerint a mentális rendellenességben szenvedő betegek esetében kétszerese a kórházba kerülés vagy halálozás kockázata a SARS-CoV-2-fertőzés miatt azokhoz képest, akik nem szenvednek mentális betegségekben – olvasható EurekAlert tudományos hírportálon megjelent közlemény.
Rekordkevés, mindössze tizenöt emberi sejtnek megfelelő mennyiségű DNS alapján találták meg egy Las Vegasban 1989-ban meggyilkolt lány gyilkosát – írta a BBC hírportálja pénteken. Az akkor tizennégy éves Stephanie Isaacson meggyilkolásának ügye addig számított úgynevezett döglött aktának, amíg a modern technológia lehetővé nem tette, hogy megvizsgálják azt a minimális DNS-t – tizenöt emberi sejtnek megfelelő mennyiséget –, amennyi a gyanúsítottból maradt.
Természetes a válasz a kérdésre: nem. De akkor miért világító felhő a nevük? Vegyünk pár alapdolgot róluk. Az általános felhők a légkör alsó rétegében, a troposzférában vannak. Velük ellentétben a világító felhők szép magasan, a mezoszférában, annak is a felső részén, 85-90 km-es magaságban. Milyen menő lett volna, ha Sir Richard Brenson keresztülrepül egy ilyenen igaz? A kérdés Neked kell megválaszolni, de igazából nem repülhetne át egy ilyenen. A felhőknek több nevük is van. Kezdjük a leggyakoribbal, az NLC-vel, ami nem összekeverendő a nők számára írott online magazinnal, csupán az angol megnevezésük, a Noctilucent Clouds rövidítve.
Értékes nyereményekért hiredet asztrofotópályázatot hazánk első számú csillagászatieszköz fejlesztője és gyártója. A Fornax Mounts Asztrofotó versenyén három kategóriában van lehetőséged nevezni augusztus 1. és október 31. között. Asztrofotód témája lehet a mély-ég, a Tejútrendszer, vagy a naprendszer objektumai (bolygók, Hold, Nap, üstökös), attól függően melyik áll hozzád legközelebb.
A szerb nemzeti bank tiltakozik az ellen, hogy Nikola Tesla feltaláló szerepeljen a horvát euróérméken, és megteszi a szükséges lépéseket az Európai Unió intézményeinél – írta a Nacional című horvát napilap csütörtökön, a Telegraf Biznis című szerb hírportálra hivatkozva.
