A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) tervezte és készítette el a svédországi Lundban épülő részecskegyorsító berendezés, az ESS (European Spallation Source – Európai Spallációs Forrás) védelmi rendszerének műszereit. A védelmi rendszer feladata, hogy a bonyolult gyorsítórendszerben felmerülő esetleges zavarok esetén lekapcsolja, illetve kiiktassa a megfelelő részegységeket, ezzel megelőzve a baleseteket és a súlyos anyagi károkat.
Az egységek tesztelése folyamatban van, amelynek sikeres lezártát követően megkezdődik a próbaüzem, majd végül a teljes kapacitású működés – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint a gyorsítómodulok védelmét szolgáló elektronikus egységek kifejlesztését az ESS felkérésére Molnár József műszaki igazgató szakmai vezetésével végezték el az ATOMKI-ban.
Magyarország alapító tagja az European Spallation Source ERIC (European Research Infrastructure Consortium – Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium) együttműködésnek, amelynek célja egy olyan nagyberendezés megépítése és működtetése, amelyen neutronok segítségével hajthatók végre alap- és alkalmazott kutatási feladatok.
Az ESS részecskegyorsító infrastruktúra egyik befogadó országa Svédország, ahol maga a kutatóintézet épül, illetve a berendezések találhatók, a másik pedig Dánia, ahol az adatkezelési és szoftverközpont kapott helyet. Az ESS nagyberendezése a tervek szerint a ma működő neutronforrásoknál mintegy százszor fényesebb lesz, azaz ennyiszer intenzívebb neutronnyalábot fog szolgáltatni.
"Jövőbeli működése során választ adhat az anyagtudomány, a mágneses és elektromos jelenségek, a gépészeti anyagok, a földtudományok, az archeológia, a kulturális örökség megőrzése, az élettudományok és a részecskefizika izgalmas, más módon megválaszolhatatlan kérdéseire"
– olvasható a beszámolóban. Az előállított neutronokkal roncsolásmentes mérések végezhetők, ezzel a kutatók jobb betekintést nyerhetnek az anyag atomi szintű felépítésébe és viselkedésébe. Az anyagszerkezet mélyebb megértése könnyebb, erősebb, olcsóbb és fenntarthatóbb anyagok előállítását teszi majd lehetővé. A neutronok segítségével többet megtudhatunk majd a DNS-ről, a fehérjékről és a biológiai anyagokról molekuláris és atomi szinten. Ezáltal jobban megérthetők az öregedési folyamatok, a betegségek lefolyása, végső soron pedig hatékonyabb gyógyszerek fejleszthetők – áll az ELKH közleményében.
emTV.hu // MTI // címlapképünk illusztráció / Pixabay
