1980. május 26-án magyar idő szerint 20 óra 20 perckor elindult a világűrbe a Szojuz-36 űrhajó, fedélzetén Farkas Bertalan századossal, a Magyar Népköztársaság kutató űrhajósával. A Parallaxis csapata az évfordulót azzal ünnepli, hogy a repülésnek szentelt podcast-adásunkon kívül Facebook oldalunkon "valós időben" követni fogjuk a négy évtizeddel korábbi eseményeket a korabeli hiradások, eredeti fényképek, hangfelvételek és Valerij Kubászov űrhajóparancsnok önéletrajzi regényének részletei segítségével.

A Tilos Rádióban jelentkező home office-űrműsorunk legutóbbi adásában mi más is lehetett volna a témánk, mint a NASA terveiben szereplő grandiózus személyzetes Artemis-program friss mérföldköve, vagyis a Hold felszínére a hivatalos tervek szerint 2024-ben leszálló új űrhajók fejlesztésére megkötött szerződések. Állandó szakértő barátommal, vagyis Werner Norbival megbeszéltük, hogy mit is jelent pontosan a jövőre nézve, hogy az űrügynökség nem egy, hanem rögtön három konzorciumnak is odaítélt néhány laza százmillió dollárt arra, hogy a következő tíz hónapban tovább dolgozzanak a Hold körüli pálya és a felszín között "ingázó" új holdkompok tervein.

Egy évvel a tragikus tűzeset után a National Geographic látványos dokumentumfilmben mutatja be a világ egyik leghíresebb katedrálisának helyreállítási munkálatait. A rekonstrukciót a világjárvány is jelentősen megnehezítette, a koronavírus miatt ugyanis egy időre fel kellett függeszteni a munkálatokat.

Ádám és Miklós körülbelül öt kilométerre laknak egymástól, míg Csaba nagyjából huszonöt kilométerre tőlük. Ezek nem nagy számok, könnyen elképzelhetünk ekkora távolságokat, de mi van akkor, ha kozmikus méretekről van szó? Hogyan határozták meg ókori elődeink a világegyetemben tapasztalható hatalmas távolságokat, és hogyan határozzák meg a kutatók ma? Ami nem kézzelfogható, arra a tudomány ad választ, ahogy egy távoli csillag vagy bolygó légkörének összetételére, vagy az ásatásokon talált leletek korára. A mentőautók szirénájától a világegyetem tágulásáig a Parallaxis aktuális epizódjában, melyben megismerkedhetünk a kutatók manualjával, amit a tudomány csatolt a természet kézikönyvéhez.

Kevéssé ismert tény, hogy első űrhajósunk egy eléggé különleges pályán repült nyolcnapos küldetése során. Pontosabban nem is maga a pálya volt rendkívüli, hanem az időzítés. A Föld körül néhány száz kilométer magasságban keringő űrhajósokkal kapcsolatban gyakran megjegyzik, hogy másfél óránként láthatnak gyönyörű napkeltéket és napnyugtákat. Mindez általában igaz is, hiszen nagyjából nyolc kilométeres másodpercenkénti sebességgel száguldva valóban ennyi idő alatt kerülik meg bolygónkat. Mégis, Farkas Bertalan és parancsnoka Valerij Kubászov folyamatosan, megszakítás nélkül napfürdőzhettek volna az űrállomás valamelyik ablakából. Nade hogyan lehet ez? A történelmi küldetés közelgő negyvenedik évfordulója remek alkalmat biztosít többek között arra is, hogy a műholdak mozgásának furcsaságain is elmerengjünk. 

Különleges bináris feketelyuk-rendszer gravitációs hullámait észlelte a LIGO-Virgo detektorhálózat. Ez az első olyan megfigyelt kettős feketelyuk-összeolvadás, ahol a két fekete lyuknak egymástól nagymértékben eltér a tömege.

A galaxisokon belüli gázmozgások elemzése révén a szakértők arra jutottak, hogy a csillagok egy része a galaxisokon belül alakult ki, míg más részük kívülről származhat – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Az amerikai geológiai társaság (USGS) közzétette a Hold első hiteles, átfogó geológiai térképét, amely segít megmagyarázni a Föld legközelebbi szomszédjának négy és félmilliárd éves történetét. Először térképezték fel a Hold teljes felszínét az USGS tudósai együttműködve az amerikai űrkutatási hivatal és a NASA Naprendszer kutatóintézet, a Lunar Planetary Institute szakembereivel.

Csökkenti műholdjainak fényességét a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat, amely szerdán állította Föld körüli pályára a tervezett űrinternetjének újabb hatvan műholdját. A cég vezérigazgatója, Elon Musk a Twitteren írt arról, hogy a Starlink projekt műholdjainak túlzott fényességéért az űreszközök napelemeinek elhelyezkedése a felelős, de a vállalat most korrigálja a dolgot. Az átállítás révén a műholdak kevésbé lesznek láthatóak a Földről – olvasható a BBC hírportálján.

A Tilos Rádión kéthetente jelentkező Sokolébresztő műsorunk legújabb adása az évfordulók jegyében telt. Ahogy ezt a legfrissebb Parallaxis podcastben is megbeszéltük, éppen fél évszázada zajlott az Apollo-13 űrhajó hihetetlen kötéltánca a világűrben, s ezen a héten harminc éve startolt a Világegyetemről alkotott elképzeléseinket többszörösen forradalmasító Hubble-űrtávcső is. Az Apollo-13 kapcsán ezúttal nem a filmről, hanem az igazi holdrepülés technikai részleteiről, a tervezett leszállás nagyszerű, de elveszett tudományos programjáról (a holdi Fra Mauro fennsík felderítéséről, amit végül az Apollo-14 hajtott végre) és a baleset okairól értekeztünk. Az alábbi kép bal oldala Lovellt és Haise-t, az Apollo-13 asztronautáit mutatja, amint a soha meg nem történt holdsétájukra készülnek. A jobb oldalon ennek és az Apollo-14 egyik helyszíni felvételének segítségével gyorsan megalkottam, hogyan nézhetett volna ki ugyanez a jelenet élesben. Vigyázat, hamisítvány! Ezek az emberek sajna tényleg nem jártak a Holdon. Hogy miért, az kiderül az adásból.

A Föld napjának ötletét John McConnell békeaktivista vetette fel egy UNESCO konferencián, majd egy évvel később, 1970. március 21-én, az északi féltekén a tavasz első napján tartották meg az első napot, amit ma 175 országban, köztük 1990 óta  Magyarországon is megrendeznek. 2009-ben az ENSZ április 22-ét a Földanya Nemzetközi Napjává nyilvánította. Az esemény egy felhívás a Föld természeti környezetének megóvására, amihez idén a Parallaxis is csatlakozik. 

Idén nem csupán a Föld napját, hanem annak ötvenedik évfordulóját is ünnepeljük, amelynek fő témája a klímaváltozás. A Viasat Nature természetcsatorna számos alkalommal igyekezett már felhívni a figyelmet környezetünk védelmére, idén pedig a tudatos fogyasztás mellett kampányol. Otthont zöldítő tanácsokkal, vegyszermentes tisztítószerekkel, újrahasznosított/többször használatos nyereményekkel, illetve számos, klímaváltozáshoz kapcsolódó műsorral ösztönöz változtatásra ezen a héten.

A decemberben felfedezett Atlasról a tudósok úgy vélték, valószínűleg az év legnagyobb fényű üstökösévé válhat, szabad szemmel is látható lehet. Nemrég azonban gyanítani kezdték, hogy az üstökös több részre esett szét, miután gyorsan halványulni kezdett, ezért civil csillagászok felvételei alapján vizsgálták meg egy üstökös szétesését: az első közösségi összefogással megalkotott képeken figyelhették meg a szakértők az Atlas nevű kométa változását