Először talált vizet egy csillagászcsoport egy távoli csillag potenciálisan lakható övezetében keringő bolygó légkörében – számolt be róla a BBC hírportálja. A felfedezés alapján a K2-18b jelű planéta a Földön kívüli élet utáni kutatás célpontja lehet.
Egy feltehetőleg a Naprendszerünkön kívülről érkezett üstököst fedezett fel egy amatőr csillagász – jelentette be a Harvard Egyetem Kisbolygó-kutató központja (MPC), megjegyezve, hogy a 2017-ben azonosított Oumuamua után ez lehet a második észlelt objektum, amely a csillagközi tér mélyéből érkezett.
A National Geographic százharmincegy éve kutatja és óvja bolygónkat, és célja a magas színvonalú ismeretterjesztés minden platformon – a magazinban, a könyvkiadványokban, a tévéműsorokban és az online felületeken egyaránt. Hisznek abban, hogy ha az emberek jobban megismerik és megértik világunkat, akkor nagyobb törődéssel és felelősséggel viseltetnek iránta. Szép gondolat, de a szavakon túl vajon mennyire környezettudatosak a NatGeo magyarországi munkatársai, illetve milyen kampányokat folytat itthon és világszerte a több mint százhetven országában jelen lévő médiatársaság, hogy ösztönözze az embereket a Föld természeti és kulturális értékeinek megóvására?
Kedd reggel Werner Norbert barátommal újra megfejtettük a Világegyetemet a Tilos rádióban. Terítékre kerültek például a Nap és Föld közé beállítandó "terítők", melyekkel talán megállítható a globális felmelegedés (vagy nem). Szót ejtettünk továbbá az éppen a mai napon - azaz magyar idő szerint péntek éjszaka - a Holdra leszállni készülő indiai holdszondáról, melynek leszállása élőben emitt lesz követhető az Indiai Űrügynökség (ISRO) jóvoltából. Emellett megemlékeztünk Anna M. kozmikus bűncselekményéről és Fjodor, az esetenként lövöldöző szovjet orosz humanoid robot űrbéli kalandjairól is. Hallgasd vissza nálunk az adást!
A Parallaxis Labor negyedik, és egyben utolsó részében a nagyon magas légkör fizikája szempontjából egy igen tanulságos kísérletet mutatott nekünk a Kármán Laboratóriumban állandó fizikusunk, Miklós. Hogy mi köze mindennek a sarki fényekhez? Kiderül videósorozatunk befejező epizódjából!
Milyen eszközökkel lehet segíteni a nélkülözőkön? Hogyan lehetne megoldani Földünk környezeti és társadalmi problémáit? Miként teheti jobbá a világot egy aktivista, és egy sokmilliós rajongótáborral rendelkező celeb? A NatGeo Activate: Tégy a világért! című sorozatának célja a társadalom érzékenyítése világunk problémái iránt. A műsorban olyan hírességek is megszólalnak, mint Hugh Jackman, Pharrell Williams, Usher vagy Darren Criss.
Az amerikai kormány szankciókat hozott az iráni Űrhajózási Hivatal ellen – jelentette be keddi közleményében az amerikai külügyminisztérium. A tárca közleménye – amelyet Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője írt alá – azt állítja, hogy az iráni űrprogram Teherán ballisztikusrakéta-programjának leplezésére szolgál.
Az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa, ahol a klímaváltozás növeli a szélsőségesen meleg és csökkenti a szélsőségesen hideg napok számát – írták a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói az amerikai geofizikai társság folyóiratában, a Geophysical Research Lettersben megjelent tanulmányukban.
A Föld lapos. Legalábbis ebben a kísérletben biztosan, amellyel egyébként először modelleztek klímaváltozást a Kármán Laboratóriumban, és amit a Parallaxis és a Sokolébresztő állandó fizikusa, Miklós nektek is bemutat a Parallaxis Labor harmadik epizódjában!
Ezúttal forgó, kevésbé forgó és rétegezett áralmásokat vizsgálunk az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézetének Kármán Laboratóriumában a Parallaxis és a Sokolébresztő állandó fizikusával, Miklóssal.
A Tilos rádióban jelentkező Sokolébresztő című műsorunk legutóbbi adásaiban az űrcsillagászat és a naprendszerkutatás történetében mélyedtünk el. Két hete Werner Norbert barátom kávézott velem, aki amúgy az izgalmasabbnál izgalmasabb felfedezéseket (pl. legutóbb ezt) publikáló Forró Univerzum Lendület-kutatócsoport vezetője. Az adásban a röntgencsillagászat történetén merengtünk annak apropóján, hogy húsz éve indult útjára minden idők legnagyobb felbontású röntgencsillagászati műholdja, a "röntgen-Hubble", vagyis a NASA Chandra űrobszervatóriuma. A projekt útja az 1970-es évek terveitől a megvalósulásig korántsem volt triviális, mi pedig alaposan végigbeszéltük a buktatókat. Szó esett arról is, hogy miért is kell egyáltalán az űrbe mennünk, ha az égboltról akarunk "röntgenképeket" készíteni, és hogy miért sokkal trükkösebb röntgensugarakat fókuszálni, mint mondjuk infravörös vagy rádióhullámokat.
Meglátogattuk állandó fizikusunk, VIncze Miklós munkahelyét, a Kármán Labort, ahol számtalan érdekes kísérlet elvégzésére nyílt lehetőségünk. Az első epizódban egy jó hosszú akváriumban követhetjük végig egy szimulált hidegfront előretörését.
Most hétvégén fél évszázada érkeztek először embertársaink egy idegen égitest felszínére. A Hold már sohasem lesz olyan, mint azelőtt, mikor elvágyódó költők énekelték meg fényét. A Hold világgá tágult: hegyekkel, völgyekkel, sziklákkal. A "hideg érem az égen" egy kézzel fogható hellyé vált, ráadásul mindannyiunk szeme előtt, élő adásban.
