A USS Voyager fedélzetén lassan kezd kialakulni a rend, már ami a Maquis, és a Csillagflotta legénységének együttműködését illeti. Persze vannak problémák, például belefutnak egy fekete lyukba, ami csapdába ejtett egy ismeretlen csillaghajót. Ez alkalommal a Star Trek: Voyager 'Parallaxis' című epizódjában látottakat vizsgáljuk tudományos szempontból állandó fizikusunk, Vincze Miklós segítségével, és nem feledkezünk meg a legfrissebb hírekről sem.
A NASA az egyik legsikeresebb és legtartósabb bolygóközi kutatásnak minősítette az Opportunity küldetését, kiemelve, hogy csaknem tizenöt éven keresztül kutatta a Mars felszínét és alapvető fontosságú munkát végezve hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai űrkutatási hivatal visszatérhessen a vörös bolyóra.
Úgy gondolom, hogy az Apollo-8 legénységének ötven évvel ezelőtti őrült útjával vált az Emberiség igazi űrutazó civilizációvá. Persze eszem ágában sincsen kisebbíteni az őket megelőző űrhajósok és az egy szem űrhajósnő (no meg persze az őket feljuttató mérnökök és munkások tízezreinek) múlhatatlan érdemeit. Ha valaki ugyan számolta még egyáltalán – az akkori lelkes űrmániás tinédzserek között minden bizonnyal voltak azért ilyenek – az Apollo-8 startja 1968. december 21-én történetesen a huszonnyolcadik alkalom volt, amikor embert szállító űrrakéta emelkedett föl a kazah sztyeppéről vagy a floridai tengerpartról. Mégis, a korábbi űrhajók inkább repültek "nagyon magasra", mint "nagyon messzire". Gagarin repülésének háromszázhuszonhét kilométeres csúcsmagassága kevesebb, mint mondjuk a Pécs-Debrecen távolság. Ez elég ahhoz, hogy az ember a saját szemével láthassa a Föld görbületét és ellásson akár ezernégyszáz kilométerre.
Számtalan elmélet látott már napvilágot az Oumuamua, a Naprendszer első csillagközi bevándorlója eredetét és származását illetően. Egy új elmélet szerint a különleges formájú égitest egy szétesett csillagközi üstökös hulladékfelhőjének maradványa lehet.
A világ egyik legnagyobb jéghegyéhez, az Antarktiszról 2017-ben leszakadt A68 jégtömbhöz indul tudományos expedíció a héten – írta a BBC hírportálja. Az ötezer-nyolcszáz négyzetkilométeres tábla letörése a Larsen-selfjégről és elsodródása szabaddá tette a legalább százhúszezer éve jégpáncél alatt rejtőző tengerfeneket.
Egyre kékebb lehet a kék bolygó: a hőmérséklet emelkedésével a világ vizeinek színe egyre kékebb lesz a kutatók szerint. Vizsgálataik szerint a melegedés hatására megváltozik a fényt elnyelő és visszaverő fitoplanktonok, vagyis a tengerek és óceánok apró organizmusainak összetétele. A következő évtizedekben egyre kevesebb lesz belőlük a vizekben, ami 2100-ra a világ vizeinek ötven százalékában színváltozást okoz – írta a BBC hírportálja.
Kedd reggel a Sokolébresztőben a Tilos rádióban a Parallaxis állandó fizikusa, Vincze Miklós, valamint Füleki András Miles faggatta a Japánból minap hazatért, a műsor kvázi-állandó szakértőit, Pál Andrást és Werner Norbertet a távol-keleti kisműholdas fejleményeiről. Ráadásul exkluzív interjút is hallhattok Oded Aharonsonnal, a hamarosan elstartoló Breshit izraeli holdszonda vezető kutatójával! Hallgasd vissza nálunk!
A NASA új Orion űrhajója, első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektorait is magával viszi, ezek segítenek majd felmérni, hogy mekkora és milyen sugárzás éri az űrhajósokat – olvasható abban a beszámolóban, amely MARE kísérlet részleteiről jelent meg az MTA EK honlapján kedden.
A NASA hétfőn jelentette be, hogy a Parker január 19-én, fellövése után százhatvanegy nappal befejezte első körét a Nap körül, elérte az apheliont, vagyis a pálya csillagtól legtávolabbi pontját. Második perihelionjára, azaz pályája Naphoz legközelebbi pontjára április 4-én jut el. Küldetése hét éve alatt huszonnégy kört ír le a központi csillagunk körül.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai csaknem négyszáz csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről, a koronaanyag-kidobódásokról. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon. A kutatók eredményeiről az MTA hétfőn közleményben számolt be.
Az 1980-as évek egyik népszerű videójátékáról neveztek el egy újonnan felfedezett ősi cápafajt. A Galagadon nordquistae az 1981-ben megjelent japán-amerikai játék, a Galaga után kapta a nevét, ugyanis az ősi ragadozó fogai a játékban szereplő űrhajókra emlékeztették a kutatókat – írja a BBC hírportálja.
Kedd reggel a Sokolébresztőben a Tilos rádióban a Parallaxis állandó fizikusa, Vincze Miklós, valamint Werner Norbert megszakértették a SpaceX-szel és a government shutdownnal kapcsolatos témákat, utána pedig megemlékeztek a Szojuz-4 és a Szojuz-5 fél évszázaddal ezelőtti, enyhén szólva is kalandos útjáról. Hallgasd meg nálunk az adást!
Ha valaki esetleg kételkedett volna abban, hogy a Hold egy fraktál, akkor tessék! A videó elején még majd' száz kilométeres, a végén deciméteres krátereket látunk. Mindeközben a látómezőben egy adott pillanatban észrevehető kráterek száma szinte mindvégig kábé ugyanannyi, bár a legvégét "szétfújja" a hajtómű. Videón a kínai leszállás a Hold túloldalán!
Egy távoli galaxisból érkező titokzatos rádiókitöréseket észleltek csillagászok egy kanadai teleszkóp segítségével, ám a rádióhullámok pontos természetét és eredetét egyelőre nem sikerült meghatározni – írja a BBC hírportálja. Az észlelt tizenhárom, úgynevezett gyors rádiókitörés (Fast Radio Burst, FRB) között egy nagyon szokatlan, ismétlődő jelet is azonosítottak a kutatók, akik szerint utóbbi ugyanabból, a Földtől nagyjából másfélmilliárd fényévnyire lévő forrásból származik.
