Egy elszigetelt alaszkai kutatóállomáson két tudóson láthatóan eluralkodik az őrület. Egyikük bekapcsolja a rádiót, és azt ismételgeti: "Nem vagyunk azok, akik vagyunk." Aztán dulakodni kezdenek egymással, fegyvert fognak a másikra, végül pedig öngyilkosok lesznek. Az őrület oka pedig a jég alól kiemelt rejtélyes férgek számlájára írható. A Hinni akarunk – az X-Akták podcast nyolcadik részében A jég (1993) című részt boncolgatjuk.
2004-ben az időutazás végre valósággá válik, ami természetesen azonnal elhozza a bűnözés prémium szintjét: minek érnéd be egy sima bankrablással, ha egy füst alatt átírhatod a történelmet, megpuccsolhatod a tőzsdét, vagy véletlenül eltörölhetsz egész nemzeteket? A kaotikus idősíkok elkerülésére megalakuló időrendészetnek egyetlen, pofonegyszerű szabályt kellene betartatnia, ám ezt természetesen megszegi valaki, így Max Walker időzsaru pörgőrúgásai mellett a téridő-continuumot is be kell vetnie az ádáz vadászat során. A Parallaxis Podcast aktuális részében az Időzsaru (1994) című kultfilmet vizsgáltuk meg tudományos szempontból – kiderítve, hogy Jean-Claude Van Damme akciói átmennének-e egy fizikaérettségin.
Miközben minden idők legnagyobb rakétájának, a Starshipnek első orbitális startját várjuk, a legkisebb, de nem kevésbé fontos rakéták és űrmérnökök környékén is körülnézünk: hagyományainkhoz híven Székely Anna Krisztinát, a MANT főtitkárhelyettesét faggatjuk a magyar műholdszimulátor-építő és reptető idei diákversenyről, a CanSat Hungaryről. Továbbá elvarrjuk a félbehagyott Fritz Zwicky-szálat: egyik kedvenc asztrofizikusunk 1969-ben pelletekkel rakétahajtóművé alakított Napot "flesselt", ami a Föld-űrhajót néhányezer év alatt más csillagok közelébe szállíthatná. És az is kiderül, hogy mik azok a soft skillek.
Egy könyvajánló kapcsán beszélgetünk potenciálisan élethordozó exobolygókról, arról, hogy az ősleves mitől fog szonetteket írni és egy kevéssé ismert történeti érdekességről. Hogyan kerülhettek Fritz Zwicky, a legendás svájci-amerikai asztrofizikus jóvoltából másfél milliméteres alumínium pelletek Nap körüli pályára alig néhány nappal az űrkorszakot megnyitó első szovjet Szputnyik startja után?
Egy kicsit még elidőzünk a nap- és holdfogyatkozások témakörében, szót ejtve Kolumbusz trükkjéről és felgöngyölítve egy kisebb, magyar történelmi rejtélyt. Utána pedig beszámolunk a NASA aktuális űrtávcső-helyzetéről a sikeresen útnak indult Nancy Grace Roman Space Telescope-ról is, amelynek kapcsán Detre Örs Hunorral is beszélgetünk, aki ebbe a projektbe (is) bedolgozott.
Társműsorvezető-avató adásunkban annak járunk utána, hogy miféle lény falja fel a Napot időről időre, de szó esik Petőfiről is, aki belenéz a Napba és ehhez még a szomszéd hegesztőszemüvegét sem kéri kölcsön, kiküldött tudósítónk pedig beszámol róla, hogy megéri-e több ezer kilométert utazni egy olyan buli kedvéért, ami csak pár percig tart.
Témánk ezúttal a geo- és klímamérnökség kérdésköre: hogyan lehetne mesterségesen szabályozni bolygónk éghajlatát, akár az űrtechnika lehetőségeinek felhasználásával?
Ebben az adásban a Szojuz-11 személyzetére, Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev űrhajósokra emlékezünk, akik 55 évvel ezelőtt haltak meg a világ első űrállomásáról hazatérőben, miután végrehajtottak egy sikeres 23 napos küldetést – amin ott sem kellett volna lenniük.
Ismét Orha Zoltán a vendégünk, a téma pedig Marik Miklós, a iskolateremtő napfizikus, legendás egyetemi tanár és ismeretterjesztő, aki épp 90 éve született.
Témánk a 2027-re tervezett Artemis-3 küldetés, amelynek nemrég jelentették be a személyzetét. A repülés bizonyos értelemben a Holdra szállás "főpróbája" lesz, három gigantikus hordozórakétával, két holdkompszerűséggel és négy űrhajóssal. Elképesztően izgalmasnak, kockázatosnak és a program szempontjából sorsfordítónak ígérkezik.
Témánk a NASA és a Katalyst Space vállalat példátlan küldetése, amelynek keretében a Föld légköre felé tartó Swift gammacsillagászati űrtávcsövet terveznék megmenteni. Ehhez "csak" annyira volna szükség, hogy egy másik műhold megkeresse és összekapcsolódjon a teljesen passzívan sodródó teleszóppal, amelyre egyébként semmiféle dokkolórendszert nem terveztek. Ja, és persze nem feledkezünk meg a TILOS MARATONRÓL sem.
Fő témánk az idei CanSat Hungary csapatverseny, amelyet a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) bonyolít, s amelynek keretében ezúttal is középiskolások építenek önműködő üdítősdoboz-méretű műholdszimulátorokat, amelyeket aztán rakétával repítenek jó magasra, majd ejtőernyővel pottyannak vissza. Műsorunkba látogatott a verseny főszervezője, Székely Anna Krisztina, illetve két korábbi versenyző, Kis Botond, a tavalyi nyertes csapat vezetője, idén már mentor (mellékesen rakétaépítő) és Szegedi Bálint, volt döntős versenyző, veterán MANT-os, már egyetemista.
Képzeld el, hogy egy reggel úgy ébredsz, hogy fogalmad sincs, ki vagy, hol vagy, és miért vannak hullák a szomszéd ágyakon, hogy aztán az új szobatársad egy óriási kőpók legyen. Ryland Grace, az emberiség utolsó reménysége kénytelen megmenteni minket a Napunkat felfaló fényt pukizó vírusoktól, hogy ne fagyjon be a seggünk. Egy intergalaktikus MacGyver-kaland, ahol a legfontosabb fegyver a matematika, a barátság pedig ott kezdődik, hogy mindketten utáljátok a gravitáció hiányát. A Parallaxis Podcast aktuális részében A Hail Mary-küldetés (2026) című filmet vizsgáltuk tudományos szempontból.
Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben felbocsátották a Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai hivatásos űrutazó. A Parallaxis Podcast aktuális részében annak aporpóján, hogy május 5-én volt 65 éve annak, hogy Alan Shepard lett az első amerikai űrhajós az űrben, Az igazak (1983) című filmet vizsgáltuk tudományos szempontból.
