2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban és 2021-ben elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus univerzum

A szorongó kutyáknak fejlesztenek távhívásos rendszert

Ha a kutya felveszi a kutyafont, az videóhívásban tárcsázza a gazdit

2021. november 19. - emTV

Magányos kutyák nemsokára talán "felhívhatják" távollévő gazdájukat egy új eszközzel, amelynek fejlesztésén brit és finn kutatók dolgoznak. DogPhone nevű eszköz működési elve az, hogy ha a kutya felkap egy labdát, abban egy beépített gyorsulásmérő elindít egy laptopot, amely videohívást kezdeményez gazdája eszközére – olvasható a techxplore.com portálon.

dog-1126025_1280.jpg

Bővebben

A Nap mint gravitációs távcső

Sokolébresztő #119

Einstein általános relativitáselmélete megjósolta, hogy a Nap hatalmas gravitációs terével képes eltéríteni a közelében elhaladó fénysugarakat, ráadásul nagyjából kétszer olyan mértékben, mint ahogy azt a klasszikus fizika alapján várhatnánk. Mindez döbbenetes újdonságnak számított 1916-ban, de alig három évvel később, amikor még alá sem írták a Világháborút lezáró békeszerződéseket, Sir Arthur Eddington egy napfogyatkozás során már meg is figyelhette a jelenség egy következmémyét: a csillagok látóirányának elcsúszását a napkorong pereme közelében. Ezzel alátámasztotta az ellenséges Németországban született fizikai elméletet, amelyet a korabeli közvélekedés szerint akkor még csak alig három-négy ember értett meg teljes mélységében az egész világon. Ha viszont a Nap fényt hajlít, akkor a párhuzamos nyalábokat fókuszálni is tudja, így pedig gigantikus távcsőként is használni lehetne! Ennek elméleti és gyakorlati problémáiról szólt a legújabb Sokolébresztő.  

sokol_cover119.jpg

Bővebben

A nagymamák érzelmileg jobban ráhangolódhatnak unokáikra, mint saját gyerekeikre

Az eredmények szerint létezhet egy globális gondoskodó rendszer az agyban

A nagymamák érzelmileg jobban ráhangolódhatnak az unokáikra, mint saját gyerekeikre – állapította meg egy kutatás, mely elsőként vizsgálta nagymamák agyi működését. Az 1960-as évek óta létezik az úgynevezett nagymama-hipotézis: a kutatók szerint az egyik oka annak, hogy a nők termékeny koruk után is évtizedekig élnek, hogy az általuk nyújtott támogatás megnöveli az unokáik túlélési esélyeit. A legújabb bizonyítékok szerint a gyerekek tanulmányi eredményeit, teljesítményét is növeli a nagyszülők aktív támogató jelenléte.

to-read-aloud-813666_1280.jpg

Bővebben

Az elmúlt évszázadok leghosszabb holdfogyatkozása lesz pénteken

A jelenséget az Észak-Amerikában, Kelet-Ausztráliában, Új-Zélandon és Japánban élők figyelhetik meg

Az elmúlt évszázadok leghosszabb holdfogyatkozása lesz látható a péntekre virradóan a NASA közlése szerint. A jelenséget az Észak-Amerikában, Kelet-Ausztráliában, Új-Zélandon és Japánban élők figyelhetik meg. A Nappal szemben lévő Hold olyan közel lesz a Földhöz, hogy áthalad a Föld déli részének árnyékán és egy csaknem teljes holdfogyatkozás valósul meg – írja honlapján az amerikai űrkutatási hivatal.

night-shot-4059513_1280.jpg

Bővebben

Új megközelítéssel próbálják kezelni az Alzheimer-kórt

Az állatkísérletek során az antitest- és a fehérjealapú oltás is csökkentette a tüneteket

Egy új megközelítéssel próbálják kezelni és esetleg oltással megelőzni az Alzheimer-kórt brit és német tudósok, mivel mind az antitestalapú kezelés, mind a fehérjealapú oltás csökkentette az Alzheimer-kór tüneteit állatkísérletekben – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. A Leicesteri Egyetem, a Göttengeni Orvostudományi Egyetem és LiFeArc című orvostudományi kutatási alapítvány kutatói a Molecular Psychiatry című folyóiratban ismertették eredményeiket.

old-peoples-home-63615_1280.jpg

Bővebben

Szabados László csillagász kapta idén a Kulin György-díjat

Kulin Györgyről lánya közreműködésével készítettük el egy korábbi adásunkat

A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) elnöksége idén Szabados László csillagásznak ítélte oda a Kulin György-díjat – közölte az MCSE pénteken az MTI-vel. A csillagászat fáradhatatlan népszerűsítőjéről lánya, Kulin Eszter közreműködésével készítettük el a Parallaxis Podcast egy korábbi epizódját.

erem.jpg

Bővebben

A Fekete Lovag (Black Knight) nyomában

Sokolébresztő #118

A legfrissebb Sokolébresztőt közkivánatra a Fekete lovag gyűjtőnéven emlegetett, az interneten terjedő állításhalmaznak szenteltük, amely állatorvosi lóként tartalmazza egy kiirthatatlanságra predestinált hátborzongatóan vonzó összeesküvés-elmélet minden elemét, amiben nagyon izgalmas volna hinni, de sajnos nekünk nem sikerült. A mondakör, mint megtudtam, az alábbi lényeges elemekből épül fel: létezik egy Föld körül keringő rejtélyes mesterséges tárgy, ami mintegy tiztenötezer éve kering odafönt megfigyelés alatt tartva a Földünket. Rádióadásait már minden technikai "konteó" megkerülhetetlen szereplője, Nikola Tesla is vette a tizenkilencedik század legvégén. Az űreszköz a húszas években úgy próbált kommunikálni velünk, hogy megkésve sugárzott vissza emberek által kiküldött rádiójeleket, s a válaszidők időtartamában információ rejtőzik a szonda eredetére vonatkozóan. Huszon-egynéhány évvel később aztán a Plútó-felfedező Clyde Tombaugh távcsövével meg is pillantotta. Akárcsak az amerikai légierő radarrendszere 1961-ben, ismeretlen műholdként azonosítva az objektumot. Végül 1998-ban az Endeavour-űrrepülőgép ablakából le is fényképezték, itt is van ni. Ilyen lefegyverző mennyiségű bizonyítékkal szemben felmerülhet-e még egyáltalán bármi kétely? Nos, ahogy a klasszikus jereváni rádiós viccben is mondják: "a hírek igazak, de némi korrekcióra szorulnak". Megvizsgáltuk hát őket állandó szakértő barátommal, Pál Andrissal.

feature_blacknightsat.jpg

Bővebben

Orr-gazmus és űrvadászat

Parallaxis Podcast #54

Mint tudjuk, Gorcsev Iván, Rejtő legendás karaktere, A tizennégy karátos autó főszereplője huszonegy éves korában elnyerte a fizikai Nobel-díjat a makaó nevű kártyajátékon. De milyen teljesítménnyel érdemelte ki ugyanezt 2021-ben Manabe, Hasselmann és Parisi? Miért nem kapta meg (még) Karikó Katalin az elismerést sem az orvostudomány, sem a kémia kategóriában, holott az mRNS-vakcinákat megalapozó technika nagyszerűséghez és fontosságához nemigen férhet kétség? És különben is: hol maradtak idén (már megint) a tudományos díjazottak közül a nők? Megannyi érdekes és fontos kérdés, melyet az idei "tudományos Oscar", vagyis a dinamit-feltaláló svéd pénzember által alapított rangos elismerés bejelentése felszínre hozott. Önmagukban is mély és érdekes témák, de legfrissebb epizódunkban nem álltunk meg itt: Klaudia ugyanis alaposan utánajárt az ezévi IgNobel-díjazottaknak is (a magyar médiában időnként "bolond Nobel" vagy "anti-Nobel" fedőnevekkel próbálják meg valahogy tükrözni e lefordíthatatlan szójátékot). A vicces ám elgondolkodtató kutatások a macskák dorombolásától a korrupt posztszovjet kormánytagok testsúlyáig sok mindenre magyarázatot adtak, még ennek az adásnak a zavarbaejtő címére is.

parapod_ep54.jpg

Bővebben

Bronzkorból származó csillagtérképét állítják ki a British Museumban

Egyes tudósok szerint asztronómiai eszköz lehetett, mások szerint az égbolt legkorábbi ábrázolása

A British Museumban állítják ki a Nebrai korongot, amelyet a világ legrégibb csillagtérképeként is emlegetnek – közölte a BBC News. A bronzkorból származó, 3600 éves korong, amelyet a németországi Nebra közelében találtak, egyes tudósok szerint asztronómiai eszköz lehetett, mások szerint az égbolt legkorábbi ábrázolása. Az 1999-ben megtalált korongot azonban mindenképpen a 20. század legfontosabb régészeti leletei között tartják számon.

korong.jpg

Bővebben

Hogyan navigálnak az űrszondák?

Sokolébresztő #117

Honnan tudja egy űreszköz a semmi közepén, mondjuk félúton a Föld és a Pluto törpebolygó között, hogy "merre van az arra"? Az űrkutatás eredményei sok egyéb mellett azért bámulatbaejtők sokunk számára, mert létrejöttökhüz szinte felfoghatatlan precizités szükséges. Már 1969-ben az Apollo-12 űrhajósai a második holdraszállás alkalmával sétálótávolságon belül, néhány tucat méternyire landoltak a két évvel korábban Holdat ért Surveyor-3 űrszondától, jól demonstrálva, hogy Houstonban nem hiába tartanak lakásnyi méretű IBM-szuperszámítógépeket. E korabeli kolosszális komputerek számítókapacitása ugyan eltörpül a mai okostelefonoké mellett, viszont azóta a megoldandó feladatok is nagyságrendekkel nehezedtek. Az idén Marsot ért Perseverance rover leszállóellipszise (vagyis az a tartomány, amelyen belül kellett kleérkeznie a vörös bolygóra) például alig volt nagyobb, mint az Apollo-12 esetében meghatározott holdi célterület, ám bolygószomszédunk távolsága mintegy ezerszerese a Holdénak. Hogyan találnak ilyen hihetetlen precizitással célba az űrszondák, amelyek maguktól (földi segítség nélkül) szinte azt sem tudnák, hol vanak? Ennek a kérdéskörnek eredtünk nyomába a legutóbbi Sokolébresztőben.

sokol_ep117.jpg

Bővebben
süti beállítások módosítása