Hőszabályozó, energiát megtakarító, a szennyező anyagokat felfaló és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését segítő falfestéket fejlesztettek a Liverpooli Egyetem kutatói. Az európai városok felében az éves energiafelhasználás mintegy fele az épületek fűtésére és hűtésére megy el. A szénfelhasználás csökkentésére irányuló erőfeszítések ellenére a fűtés és hűtés hetvenöt százaléka fosszilis fűtőanyagokból származik, és csak tizenkilenc százalék megújuló energiákból – olvasható az Európai Unió kutatási és innovációs folyóiratában, a Horizonban.

A lélegzetét visszatartva akár kettő-négy méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson – derült ki egy új tanulmányból. A boulderi Coloradói Egyetemen dolgozó Paola Villa és kollégái egy több évtizeddel ezelőtti felfedezésre alapozták a Plos One című folyóiratban publikált eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A klímaváltozás miatt évente akár több tízezerrel is nőhet az erőszakos bűncselekmények száma az Egyesült Államokban – erre figyelmeztettek új tanulmányukban amerikai kutatók. Ryan Harp és a tanulmány társszerzője, Kris Karnauskas, az egyetem légköri és óceántudományi karának adjunktusa 2018-ban az FBI bűnügyi adatbázisát és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) klímaadatait elemezte, kapcsolatot keresve a felmelegedés és a bűncselekmények aránya között, különösképpen a téli időszakban. A melegebb teleken ugyanis több erőszakos bűncselekmény, bántalmazás és rablás történik, valószínűleg azért, mert a kevésbé rossz idő több alkalmat nyújt az emberek közötti interakcióra – számolt be a tanulmányról az eurekalert.org portál.

A sovány vagy egy százalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttek szervezetének biológiai életkora lassabban nő, mint a két százalékos, illetve teljes tejet fogyasztó társaiké – derült ki egy új tanulmányból.

"Oké, repülésirányítók, figyelmet kérek! Ma az egész világ szeme rajtunk van, értünk szurkol mindenki. Eljött a mi napunk, és amit ma teszünk, arra örökké emlékezni fogunk. (...) Eljuttatjuk az első honfitársunkat a Holdra. A kockázat nagy, ez a munkánkkal jár. Nagyon sokat dolgoztunk, kemény időket éltünk át, de helytálltunk. És most itt az idő, hogy bizonyítsunk. Remek csapat vagytok, megtiszteltetés számomra, hogy a vezetőtök lehetek. Történjen bármi, én kiállok mindenért, amit ma tesztek. Sok sikert, és Isten áldjon bennünket!" (Kuti Zoltán fordítása).

Eugene F. "Gene" Kranz repülésigazgató az Apollo-program houstoni küldetésirányító termében (Mission Operations Control Room - MOCR) ezekkel a szavakkal buzdította a javarészt húszas éveikben járó mérnökökből verbuválódott geek-bajnokcsapatát a "White team"-et 1969. július 20-án. Néhány perccel később az Apollo 11 Eagle holdkompja megkezdte a leereszkedést égi kísérőnk felszínére, s a többi már történelem (amit alig fél éve mi is újraéltünk "valós idejű" Holdraszállás-közvetítésünkben).

A szárazföldek és a vizek felszínének harminc százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint. A természet és a fajok pusztulásának megállítását a majdnem kétszáz ország részvételével októberben megtartandó biodiverzitási csúcstalálkozón vitatják meg, ez lesz a tizenötödik értekezlet a témában 1994 óta – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő – állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát.

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás fokozza a futótüzek kockázatát – állapította meg egy friss brit elemzés. Az ausztrál tűzkatasztrófa adta az aktualitását az elemzésnek, amelyet a Kelet-angliai Egyetem (UEA), a Brit Meteorológiai Intézet Hadley Klímakutató Központja, az Exeteri Egyetem és az Imperial College London tudósai végeztek ötvenhét, szigorú szakmai bírálaton átesett tanulmány adataival, melyeket az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2013-as jelentése óta publikáltak – írta a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő oldal.

Ismét neutroncsillagok összeolvadását észlelte a LIGO-VIRGO detektorhálózat, amelyből egy szokatlanul nagy tömegű objektum keletkezett. A konzorciumban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar kutatói is részt vesznek Frei Zsoltnak, az ELTE TTK Fizikai Intézete igazgatójának vezetésével.

Szélesvásznú kémia néven szórakoztató, ismeretterjesztő sorozat indít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amely magyar fehérjekutatók legújabb eredményeit mutatja be humoros, látványos filmes köntösben. Az első rész, melyet Perczel András szerkezeti kémikus szakmai irányításával készítettek, a fehérjekutatás alapjaival ismerteti meg a nézőt – közölte az ELTE pénteken az MTI-vel.

Mi a közös egy közeli szupernóva-robbanásban, egy földsúroló kisbolygóban, egy mutáns feketehimlő-vírusban, egy kobalttal gondosan körbepakolt hidrogénbombában és Elon Muskban? Hát persze! Mind alkalmasak az Emberiség kiirtására, vagy ahogy nem kis humánsovinizmussal mondani szoktuk, a "világvége" előidézésére. Most, hogy elkezdődtek a húszas évek, arra jutottunk, hogy felhőtlen optimizmusunknak legmegfelelőbben egy jó kis apokalipszis-adással adhatunk hangot: új podcastunkban számba vettük hát hét "kedvenc" világvége-forgatókönyvünket!

A NASA által vezetett nemzetközi kutatócsoport által megfigyelt EGS77 jelű galaxistrió abból az időből származik, amikor az univerzum még csak hatszáznyolcvanmillió éves volt, vagyis kevesebb mint jelenlegi 13,8 milliárd éves korának öt százaléka.

Az Országos Onkológiai Intézet kutatói a sejtekben működő új védekező mechanizmust tártak fel, amely hozzájárul a fehérjék védelméhez oxigén által kiváltott maradandó károsodással szemben – közölte az pénteken az intézmény az MTI-vel. A kutatás résztvevői eredményeiket a Science Advances című tudományos folyóiratban publikálták japán, svéd és amerikai tudósokkal együttműködésben.

Pontosabb a mesterséges intelligencia (AI) az orvosoknál a mellrák mammográfiai diagnosztizálásában a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint. Egy amerikai-brit kutatócsoport, köztük a londoni Imperial College és a Google Health szakemberei hozták létre azt az algoritmust, amely mintegy huszonkilencezer nő röntgenfelvételei alapján "tanulta meg" a diagnosztizálást. Az algoritmus a mammográfiai felvételek olvasásában hat orvost múlt felül – olvasható a BBC hírportálján.