A lélegzetét visszatartva akár kettő-négy méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson – derült ki egy új tanulmányból. A boulderi Coloradói Egyetemen dolgozó Paola Villa és kollégái egy több évtizeddel ezelőtti felfedezésre alapozták a Plos One című folyóiratban publikált eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Csaknem hetven évvel ezelőtt, 1949-ben a szakemberek százhetvenegy olyan tengeri kagylóhéjra bukkantak egy közép-olaszországi barlangban, amelyet a neandervölgyi emberek gyűjtöttek össze, majd alakítottak át éles vágószerszámokká nagyjából kilencven ezer évvel ezelőtt.

A mai Lazio tartományban, a tengerparthoz közeli Moscerini-barlangban feltárt eszközök mindegyikét a térségben honos barna vénuszkagylóból (Callista chione) készítették. Villa szerint a neandervölgyiek kőkalapáccsal formázták meg a kagylóhéjakat, amelyek sokáig vékonyak és élesek maradtak.

Villa szerint az eredmények azt mutatják, hogy a neandervölgyieknek jóval szorosabb kapcsolatuk lehetett a tengerrel, mint azt eddig gondolták a kutatók.

"Azt tudtuk, hogy a neandervölgyiek éltek a tenger által biztosított erőforrásokkal, de egészen a közelmúltig senki nem fordított igazán figyelmet ennek a tanulmányozására"

– jegyezte meg a szakember. Villa és kollégái szerint a neandervölgyiek nem csupán a tengerpartról gyűjtötték be a kagylóhéjakat, hanem levegőjüket visszatartva lemerültek értük a hideg vízbe. Mindezt a kagylóból készített szerszámok felszíne árulta el a szakembereknek: háromnegyedük ugyanis fénytelen, kissé lehorzsolt, vagyis olyan, ami egy homokos tengerpartra vetődött kagylóhéjra jellemző. A többi kagylóhéj felszíne azonban fényes és sima. Ezeket a kagylóhéjakat, amelyek valamivel nagyobbak is a többinél, közvetlenül a tengerfenékről szedhették fel, amikor a bennük lévő puhatestű még életben volt.

"Lehetséges, hogy a neandervölgyiek akár kettő-négy méter mélyre is lemerültek, hogy kagylókat gyűjtsenek"

– mondta Villa. A kutatók nagy számú habkövet is találtak a barlangnál. A közeli vulkánkitörések nyomán partra mosódott köveket csiszoláshoz használhatták a neandervölgyiek.

emTV.hu // MTI //címlapképünk illusztráció