Most hétvégén fél évszázada érkeztek először embertársaink egy idegen égitest felszínére. A Hold már sohasem lesz olyan, mint azelőtt, mikor elvágyódó költők énekelték meg fényét. A Hold világgá tágult: hegyekkel, völgyekkel, sziklákkal. A "hideg érem az égen" egy kézzel fogható hellyé vált, ráadásul mindannyiunk szeme előtt, élő adásban.

Neil Armstrong és Buzz Aldrin alig két és fél órás holdsétáját mindaddig rekordszámú tévéző és rádióhallgató követte annak idején egyenes adásban. A nézők és hallgatók számára vonatkozó becslések félmilliárd és egymilliárd fő között szórnak (megjegyzendő, hogy ekkor bolygónk lélekszáma kb. három és fél milliárd volt), vagyis valóban nem túlzás itt az Emberiség kollektív élményéről beszélni.

A holdsétát Magyarországon is élőben adta a tévé és a rádió Almár Iván űrkutató-csillagász legendás szakkommentálásával. Sajnos az archívumok ezt az adást (hihetetlen módon) nem őrizték meg számunkra, leszámítva egy négy perces töredéket, melyet egy lelkes rádióhallgató magnószalagra rögzített.

Épp ezért a Parallaxis és a Sokolébresztő csapata úgy döntött, megcsináljuk a saját "élő" holdraszállás-közvetítésünket. Werner Norbert asztrofizikus barátommal a Tilos rádióban végigkövettük a holdséta első óráját, s a rádióadásunk hangsávját utólag összedolgoztuk az eredeti Apollo TV-jellel a teljesebb élmény érdekében. Az eredmény itt látható és hallható:

Ezzel kívánunk minden olvasónknak, hallgatónknak és nézőknek boldog Apollo-évfordulót, főszerkesztőnknek, Ádámnak pedig gyors felépülést és sok pihenést. Reméljük a NASA komolyan gondolja amit mond, és öt éven belül valódi, ténylegesen élő holdséta-közvetítéssel is jelentkezhetünk.

Parallaxis // Sokolébresztő