2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjával, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban oklevéllel jutalmazott tudományos és fantasztikus podcast multiverzum


A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét

Régóta folyik a vita arról, milyen tényezők támogatták az ember ilyen irányú fejlődését

2021. július 09. - emTV.hu

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely háromszáz kövület adatait vetette össze klímamodellekkel. A Homo sapiens faj mintegy háromszázezer éve alakult ki az emberi nemen, a Homón belül. Alfaja a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai…

Bővebben

Több fa ültetése növelheti a csapadékot Európában

Az erdős területekre több eső hullik, mint a mezőgazdasági területekre

Mezőgazdasági területek erdősítése átlagosan 7,6 százalékkal növelhetné meg a nyári esőket Európában – állapították meg a Zürichi Műszaki Egyetem Légkör- és Klímakutató Tudományos Intézete és a Newcastle-i Egyetem kutatói statisztikai elemzések és modellezés révén.

Bővebben

Hirtelen kihalásuk előtt már csökkenni kezdett a dinoszauruszok száma

A hosszú életű dinoszauruszok hajlamosabbak voltak a kihalásra

Mielőtt a 66 millió éve becsapódott aszteroida eltűntette őket a Földről, a dinoszauruszok száma már hanyatlóban volt – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A Nature Communications című tudományos lapban bemutatott eredményeik szerint az aszteroidabecsapódás okozta hirtelen kihalás előtt…

Bővebben

A Vénusz felhői egyszerűen túl szárazak ahhoz, hogy élet keletkezhessen

A legzordabb körülményekhez edződött mikrobák sem élnék túl

A Vénusz bolygó felhői egyszerűen túl szárazak ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez – állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport. Tavaly csillant fel a remény, hogy a foszfin (PH3) gáz jelenléte a vénuszi légkörben talán mikrobák létére utal, ugyanis egyedül a geológiai…

Bővebben

Kísérletek az ISS-en, avagy mi történik a saláta-palánták szomszédságában?

Planetocast #2

Mindig is foglakoztatott az a kérdés, hogy vajon tényleg őszinte-e a mosolyuk az űrhajósoknak, amikor zöld leveleket rágcsálnak a Nemzetközi Űrállomáson? Ennek eredtünk nyomába a Planetocast legújabb epizódjában. De, hogy elérkezzünk az űrsalátákhoz, több kérdést is körbejártunk.

Bővebben

Az éghajlat megváltozása okozhatta a korai emberfajok vesztét

Az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában – derült ki a One Earth című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelődök vesztét.

Bővebben

Meghatározták a csontok egészségéhez szükséges mozgás és alvás mennyiségét ausztrál kutatók

Ausztrál kutatók meghatározták, milyen összetételű a gyerekek ideális napja a csontjaik egészsége szempontjából. A Dél-ausztráliai Egyetem kutatói 804 gyereket vizsgáltak meg, mindannyian 11-13 évesek voltak. A témában a világon elsőként készített tanulmány megállapította, hogy a gyerekeknek több…

Bővebben

Háromszázmillió éve ciripelnek a tücskök

Nagyjából háromszázmillió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjében. Az egyenesszárnyúak, úgymint tücskök, szöcskék…

Bővebben

Ha emberek között nő fel egy farkas, akkor sem lesz teljesen szelíd

Bár az ember nevelte farkasokat a kutyákhoz hasonlóan sok mindenre meg lehet tanítani, irányításuk, féken tartásuk, azaz kezelhetőségük szempontjából soha nem lesznek a kutyákhoz hasonlatosak – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusainak legújabb vizsgálatából.

Bővebben

Nem az iskola, hanem a szülői hatás szerepe a döntő a matektanulásban

Nem az iskola, hanem a szülői hatás játssza a döntő szerepet a gyerek sikeres általános iskolai matematikatanulásában – állapította meg a Sussexi Egyetem friss kutatása. Az egyetem pszichológusai szerint a kisdiák matematikai sikerének sokkal erősebb előrejelzői a szülők saját tanulmányai és a…

Bővebben

Egy csőrösbálna rekordidejű merülését jegyezték fel amerikai tudósok

Egy Cuvier-féle csőröscet rekordidejű, 3 óra 42 perces merülését dokumentálták amerikai tudósok – számolt be róla a Nature tudományos lap. A mosolygó cet, azaz a Ziphius cavirostris korábban is kitűnő merülési képességeiről volt híres, most azonban a mérések bizonyították, hogy annál is ügyesebb…

Bővebben

A patkányok csoportosan sikeresebben teljesítik a keresési feladatokat

Egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel vizsgálta a patkányok viselkedését keresési feladatok végrehajtása közben. A kísérletek alapján a siker legfontosabb kulcsa az volt a rágcsálók esetében, hogy úgy összpontosítsanak saját feladatukra, hogy közben társaikra is figyelnek.

Bővebben
süti beállítások módosítása