2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban oklevéllel jutalmazott tudományos és fantasztikus podcast multiverzum

A Képzelet űrhajója és a régi-új Kozmosz-sorozat

A 40 éves formátum friss rebootja maga a megtestesült "wow-faktor"

2020. március 15. - Vincze Miklós

Bizony, négy évtizede már, hogy Carl Sagan az akkori ügyeletes amerikai sztárcsillagász, valamint kreatív partnere (és felesége) Ann Druyan elkezdtek dolgozni az eredeti Kozmosz - Személyes utazás (Cosmos - A Personal Voyage) című tévésorozatukon, s ezzel új magasságokba emelték a televíziós tudományos ismeretterjesztés műfaját. Azelőtt az ilyen műsorokban többnyire kopaszodó, szemüveges öltönyös bácsikat (esetleg Kudlik Julit) lehetett látni, néha valamilyen táblánál, amint osztották az észt az életről a világegyetemről meg mindenről. A nézőközönség vizuális étvágyát meg jobb esetben érdekes vágóképekkel igyekeztek csillapítani a rendezők.

dims.jpg

De Saganék csapata (és itt muszáj külön megemlíteni Jon Lomberg vizuális művész nevét) valami teljesen újszerűt álmodott a képernyőre. Egy olyan narratív keretet, amiben a magyarázó főkoponya, vagyis maga Sagan a kirakatüvegnyi ablakokkal rendelkező, csipetnyit Star Trek-utánérzésű "Képzelet űrhajója" parancsnoki hídján állva utazik térben-időben ide-oda az Univerzumban és a tudománytörténetben. Ezt kiegészítették a nagyon profin megvalósított élőszereplős kosztümös történelmi jelenetekkel és hasonló ínyencségekkel, melyekkel a közönség olyan rétegeit is a doboz elé lehetett szegezni, akik amúgy egyáltalán nem is érdeklődtek volna a tudományok iránt. És akkor jöttek még hozzá a korszakalkotó-világnézetformáló animációk, mint mondjuk az evolúció negyven másodpercben, ami még ma is üt (á la Jon Lomberg):

Szóval Sagan és Druyan a tizenhárom csodás epizódban maximálisan kihasználták a nyolcvanas évek csúcstechnológiáját és jó magasra tették a lécet: ebben a kategóriában azóta is a Kozmosz az etalon. Sagan 1996-os halála után nem is merészelt senki rebooton gondolkozni majd' két évtizedig, amikor Neil deGrasse Tyson, vagyis a jelenlegi ügyeletes sztárcsillagász és csapata, no meg a National Geographic végül belevágta a fejszéjét a nagy fába. Persze ezt nem tehették volna meg a szerencsére kitűnő egészségnek örvendő Ann Druyan kreatív géniusza és producerkedése nélkül, amely az élő kapcsot és a folytonosság megnyugtató érzését adja az "őseredeti" és az új sorozatok között. Az ugyancsak tizenhárom részes reboot Kozmosz - Történetek a világegyetemről (Cosmos: A Spacetime Odyssey) címmel látott napvilágot 2014-ben, s fogadtatása minden várakozást felülmúlt. 135 millió nézőjével a történelem legnézettebb tudományos sorozata lett (az óceán "megfelelő" oldalán készült, így lazán kenterve verte még a brit David Attenbourgh meg Stephen Hawking TV-s munkásságát is). A szakma is imádta: tizenkét kategóriában jelölték Emmy-díjra és négyet el is vitt.

Újabb hat év telt el és most végre itt a folytatás, a hagyományokhoz híven tizenhárom epizódból álló új éved, a Kozmosz - Lehetséges világok (Cosmos: Possible Worlds). A "nyerő csapaton ne változtass" stratégiát követve kozmikus idegenvezetőnk ismét Tyson lesz, a Képzelet űrhajója pedig coolabb mint valaha, és úgy általában: az egész sorozatot átszövő vizuális effektusok szinte a hollywoodi szuperprodukciókéval összemérhető igényességgel és példaértékű tudományos alapossággal készültek.

A sorozat sajtóbemutatóján Tyson nem szépítette a helyzetet:

"Az emberi faj bizony pusztulást hoz magával"

ahogy ezt sz új évad tükrözi is, az általunk előidézett tömeges kihalási hullámra és őrült háborúinkra reflektálva.

"Így hát valóban az most az elsődleges feladatunk, hogy a saját házunk táján rendbe rakjuk a dolgainkat, mielőtt vitorlát bontunk más kozmikus világok felé. Az új Kozmosz-sorozatot mégis reményteljes kicsengésűnek alkottuk meg, tehát nem egy romos, negatív utópiát tár elénk, amilyet már rengetegszer láthattunk máshol, hanem a távoli őseink, felfedezőink, kutatóink bátorságából merítve azt igyekszünk sugallni, megmutatni, hogy igenis meg tudjuk csinálni! Képesek vagyunk rá, a krízisek megoldására, a nagyságra."   

cosmos-possible-worlds-title-image.jpg

A show másik producere, Jason Clarke elmondta, hogy ezernél is többen dolgoztak a produkción szerte a világon, a rengeteg forgatási helyszínen és az utómunkák során. No és persze a vizuális hatásokon. Tyson nevetve emlékezett vissza a túlnyomórészt zöld fal előtt felvett űrbéli jelenetek forgatásának abszurd helyzeteire: "Vicces volt, amikor a Képzelet Hajója-díszletben állva folyamatosan ilyen instrukciókat kaptam, hogy például, Neil, arra fordulj, egy csillag mindjárt fel fog robbanni". Az eredmény viszont bámulatos.

Nem elspoilerezve a sorozat témáit, annyit azért összegzésképpen elmondhatunk, hogy az évad méltó folytatása lett a korábbiaknak, s a sagani hagyományokkal összhangban a tudományt és a történelmet egységes, oszthatatlan egészként tárja elénk. Így aztán nagyon helyesen egyáltalán nem szorítkozik a "hagyományos" csillagászati tárgykörökre. A növénytermesztés genetikai alapjaitól az első városok kialakulásának történetén át az agykutatásig rengeteg inspiráló, időszerű és elgondolkodható témát követhetünk végig személyes közelségből. Vagyis borítékolható: az új Kozmosz részeiből minden néző legyen akár pék, akár szakcsillagász biztosan rengeteget tanul majd.

A sorozathoz kapcsolódva a NatGeóval együttműködésben március 22-ig tartó játékot hirdettünk, valamint március 19-én különleges webcast-epizóddal ünnepeljük a széria harmadik évadának indulását.

emTV.hu exkluzív // National Geographic

tudomany_es_fantasztikum.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr615501608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása