A Parallaxis Facebook-oldalán e hét keddi posztomban emlékeztem meg a Luna-17 szovjet űrszonda elindulásáról, ami az első automata holdjárművet szállította a Holdra, hogy aztán november 17-én puha leszállást hajtson végre az Esők-tengerének nevezett holdi medencében.
Ámulva bámulta a Kelet, és rettegte a Nyugat az első Szputnyik indítását 1957. október 4-én. Egy hónap múlva a Szupnyik-2 is Föld körüli pályára állt Lajka kutyával, az első "űrutassal". 1961. április 12-én Gagarin a Vosztok-1 fedélzetén 108 percig tartózkodott az űrben. Tyereskova két év múlva a Vosztok-6 fedélzetén már 48-szor kerülte meg a Földünket, majd Leonov űrsétáját ünnepelte a keleti blokk 1965-ben. A Zond sorozat először a Marsot és a Vénuszt majd végül a Holdat célozta meg Az űrszondás missziók után a labda az amerikaiakhoz gurult, végül az emberes Apollo-programmal ők hódították meg a Holdat 1969. július 21-én.
Ezek után jött el 1970. novembere, amikor is elindult a Luna-17 szovjet űrszonda és november 17-én puha leszállást hajtott végre a Hold Esők-tengerének (Mare Imbrium) nevezett medencéjében.
Alig egy hét múlva a Krími Obszervatórium csillagászai már különböző méréseket tudtak vele végezni. Decembertől elindították felfedezni a Holdat, így innentől már remek felvételek is készültek. Akkumulátorait napelemekkel és a radioizotópos hőforrással töltötték fel. Decemberben tükreit a Föld felé fordították, hogy az anyabolygó ellenőrző állomásai lézeres bemérést is végezhessenek. Januárban a holdjármű 3593 méter megtétele után visszaérkezett a Luna–17 leszálló egységhez.
Szeptember 14-én érkezett az utolsó rádiószignál. A rover 301 napon, 6 órán és 37 percen át működött a szürke, kietlen égitesten, míg végül megfagyott és örökre működésképtelenné vált. Majdnem 40 évig nem tudtunk semmit hollétéről, de 2010. április 22-én megtalálta a szerkezetet az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) űrszonda.
emTV.hu
