2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus univerzum

’Oumuamua: Idegenek a Naprendszerben(?)

Parallaxis Podcast #46

2021. március 18. - Parallaxis Podcast

"Ezermillió tévéképernyőn jelent meg egy parányi, jellegtelen henger, s növekedett másodpercről másodpercre. Mire méretei megkétszereződtek, már senki sem gondolhatta, hogy a Ráma természeti tárgy." A Randevú a Rámával című klasszikusában Arthur C. Clarke leír egy rejtélyes égitestet, amiről nagy sebessége folytán bebizonyosodik, hogy nem lehet naprendszerbeli eredetű. A Rámának keresztelt objektumot a regényben egy automatikus távcsőrendszer pillantja meg, melyet egyébként elsősorban "űrvédelmi" célból, veszélyes kisbolygók felderítésére üzemeltetnek. A 2130. évben történő felfedezést követően aztán sebtiben oda is küldenek hozzá egy fényképező űrszondát, s ekkor derül ki minden kétséget kizáróan, hogy a Ráma nem más, mint egy kihalt földönkívüli civilizáció hatalmas szellem-űrhajója. Mivel Clarke regényei már több ízben bizonyultak profetikusnak, sokan nem tudtunk nem a Rámára gondolni, amikor aztán 2017 októberében egy űrvédelmi célból üzemeltetetett automatikus távcsőrendszer valóban megpillantott egy rejtélyes égitestet, melyről – a történelemben első ízben – a sebessége alapján csakugyan kiderült, hogy nem lehet naprendszerbeli eredetű.

parapod_ep46_postcover.jpg

Ráadásul az a kevés dolog, amit az alakjáról és mozgásáról sejteni lehetetett kellőképpen gyanússá tette az objektumot, amely a hawai'i nyelven cserkészt, felderítőt jelentő 'Oumuamua nevet kapta. Lényeges és sajnálatos különbség azonban a könyvbeli huszonkettedik század és a valódi huszonegyedik között, hogy az 'Oumuamuát, mely felfedezésekor már nagyjából 50 km/s-es sebességgel rongyolt kifelé a Naprednszerből, nem volt lehetőségünk valamiféle "gyors reagálású" űrszondával megközelíteni, s már ahhoz is túlságosan távol volt, hogy a távcsövek felvételein többnek látsszon, mint egyetlen, felbonthatlan égi pont. Ez pedig tág teret adott a legvadabb találgatásoknak is arról, hogy miféle szerzet is lehet az 'Oumuamua. Az objektum furcsának tűnő fényességváltozásai és a tiszta szabadesési pályagörbéről való szisztematikusnak tűnő letérése (no meg a Ráma mint olvasmányélmény) miatt tehát többekben is megfogalmazódott a mesterséges eredet lehetősége. Az "unortodox" felvetés legnagyobb hangú pártfogója Avi Loeb lett, a Harvard Egyetem asztrofizikai tanszékének vezetője, a fekete lyukak és a korai univerzum elismert kutatója, akit a legújabb Parallaxis podcastben lehetőségünk nyílt személyesen is kifaggatni.

oumuamua_palya.png

A csodagyerekként számon tartott izraeli születésű Loeb huszonnégy évesen már doktorátust szerzett fizikából, tíz évvel később (vagyis a mai világban szinte elképzelhetetlenül fiatalon) pedig már véglegesített pozíciót tudhatott magáénak a Harvardon. A szűkebb szakmai körökön kívül is ismertséget szerzett, például a 2015-ben alapult Breakthrough Starshot kezdeményezésben való tanácsadói részvételével olyan "tudományos celebek" mellett, mint például Stephen Hawking. A Jurij Milner nevű izraeli-orosz milliárdos üzletember által pénzelt programban nem kevesebbet tűztek ki távlati célul, mint apró, mikrocsipnyi méretű űreszközök megalkotását, melyeket nagy felületű de pihekönnyű fényvitorlákkal, lézertolással a fénysebesség 10-20 százalékára lehetne felgyorsítani, s célbavenni velük a legközelebbi csillagokat. Loeb már akkoriban, 2015-ben felvetette egy kollégájával az Astrophysical Journal szaklapban, hogy érdemes lenne más technikai civilizációk hasonló vitorlásait, pontosabban a tolásukhoz szükséges lézerimpulzusok jeleit keresni a csilagközi térben a "hagyományos" rádió-alapú keresőprogramok mellett. Nem is véletlen hát, hogy amikor 2017-ben aztán felbukkant az 'Oumuamua az említett furcsaságaival, Loebnek erről is a fényvitorlák jutottak eszébe. Ha ugyanis az 'Oumuamua egy ilyen könnyű, fényes és lapos valami lenne, azzal több megfigyelt vonása (nagy fényváltozásai, a szabadesésitől eltérő pályája) egyből magyarázatot nyerne  érvelt a fizikus.

15-101b.jpg

Természetesen, ahogy várható volt, Avi Loeb bombasztikusnak ható kijelentései, ötletei felpezsdítették a szakmai és közéleti diskurzust a témában, s ennek most újabb lökést adott Loeb Földönkívüli című könyvének megjelenése, mely immár magyar nyelven is elérhető az Agave kiadó gondozásában. A könyv egy érdekes, gondolatébresztő, provokatív mű, melyből szépen felépítve megérthetjük a felfedezés Loeb-féle narratíváját és messzire vezető következményeit. Azonban érdemes hozzánézni mindehhez például a szakmai közvélemény álláspontját jobban bemutató Élő csillagászat Kiss Lászlóval című ismeretterjesztő webcast legfrissebb adását, melyben a címszereplő csillagász akadémikus közérthetően és naprakészen áttekinti az "unalmasabb" – valójában persze iszonyúan érdekes – egyéb lehetőségeket is az 'Oumuamua eredetére vonatkozóan.

avi_konyv.jpg

De mit is gondol valójában Avi Loeb minderről és miért tartja olyan fontosnak, hogy ilyen vehemensen síkra szálljon egy milliárd dolláros programért, ami az 'Oumuamua-szerű objektumok helyszíni, mikroűrszondás vizsgálatait is lehetővé tenné? Ezt is elmesélte nekünk a harvardi professzor maga, aki örömmel állt rendelkezésünkre beszélgetni az 'Oumuamuáról, földönkívüli technikákról és persze a sokat emlegetett Sagan-standardről, mely szerint "rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékokat igényelnek". Mindez és még sok más is kiderül a legfrissebb Parallaxis Podcastből Ádámmal, Nándival, Miklóssal és Avi Loebbel. Hallgassátok szeretettel! (Magát a Loebbel folytatott 25 perces beszélgetést pedig külön, video formátumban is megtekinthetitek: angolul magyar felirattal itt, magyar narrációval pedig emitt.)

Ide kattintva különböző platformokon érhető el, és akár le is tölthető a Parallaxis aktuális epizódja!

emTV.hu // Avi Loeb fotója: Lotem Loeb, egyéb fotók: Agave kiadó, Breathtrough Starshot, Wikipédia

post_donate.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr516463308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása