2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus univerzum

Direktorok a kalocsai csillagda élén

A Haynald Obszervatórium aranykorszaka

2021. július 10. - Rezsabek Nándor

"Fennkölt szellemű egyházfőhöz méltó ama maradandó emlék, melyet Kalocsa városában egykori halhatatlan bíboros érseke, dr. Haynald Lajos, a hálából róla elnevezett csillagvizsgáló intézet megalapításával emelt. Ezen, a katolikus egyház tiszteletét és magyar hazánk díszét emelő alkotással a magasabb tudomány egyik főrangú intézetét teremté meg, melynek magasztos feladata fürkészni a mindenséget s föltárni csodáit, hogy ezáltal az ember megismerje annak mindenható alkotóját" – olvashatjuk az 1928-ban a kalocsai csillagvizsgáló ötvenéves jubileumára megjelent összefoglaló munkában. A Haynald Obszervatórium aranykorszaka azt az ideális közállapotot jelentette, amikor egy középfokú oktatási intézmény a köznevelés mellett kiemelkedő eredményeket produkáló tudományos egységnek is otthont ad. Írásunkban a csillagda egykori igazgatóit mutatjuk be.

csillagda.jpg

Haynald Lajos (1816–1891) a botanikával aktívan foglalkozó, a csillagászathoz vonzódó tudós kalocsai érsek az 1870-es évek elején vette fel a kapcsolatot jezsuita rendtársával, Braun Károllyal, és ekkor ajánlotta fel neki az általa megálmodott, ekkor még a szervezés fázisában lévő csillagvizsgáló igazgatói posztját. A kalocsai Szent István Gimnáziumhoz, akkori nevén Stefaneumhoz tartozó obszervatórium műszerekkel történő felszerelését a kor neves asztronómusa, Konkoly Thege Miklós, az ógyallai magán, majd állami csillagda alapítója–igazgatója végezte a bíboros érsek megbízásából. A jezsuita csillagvizsgáló, a Haynald Obszervatórium 1878-ban kezdte meg működését.

Braun Károlynak, az első igazgatónak meghatározó szerepe volt a csillagda korszerű eszközökkel történő felszerelésében, az intézmény élén – éles szemű észlelőként – ő indította be a csillagászati megfigyeléseket, és ő jelölte ki a csillagvizsgáló elsősorban napmegfigyeléseket jelentő, később is meghatározó profilját, illetve neki köszönhetjük, hogy az eredetileg oktatási intézménynek szánt csillagda határozottan tudományos profilt kapott. Vezetésével emellett fogyatkozásokat, kisbolygókat figyeltek meg. Braun alaposan tanulmányozta az 1882. év fényes üstökösét, de vizsgálta a Krakatau-vulkán 1883-as kitörése okozta, a magaslégkörbe jutott por által bekövetkező hajnali égboltvörösödés jelenségét is. Nevéhez fűződik a csillagda földrajzi helyzetének nagy pontosságú meghatározása: vizsgálatairól az MTA – melynek levelező tagja volt – ülésein is beszámolt. Nagy hangsúlyt fektetett utódainak, Hüninger Adolfnak és Fényi Gyulának a képzésére – kezdetben mindketten Braun asszisztenseként dolgoztak. 1884-ben lemondott igazgatói posztjáról, és nyugalomba vonult. Az általa vezetett intézmény történetét és működését két esztendő múlva könyv formájában publikálta.

Hüninger Adolf (1849–1911) 1884-ben került a Haynald Obszervatórium igazgatói székébe. Programszerűen, rendszeres észlelésekkel megindította a napfoltok és a protuberanciák megfigyelését; bolygók – Vénusz, Jupiter, Szaturnusz – vizsgálatával foglalkozott; az addig a gimnázium részeként működő meteorológiai állomást a csillagvizsgálóhoz csatolta, és megkezdte a helyi szélviszonyok vizsgálatát; megindította az obszervatórium közleményeinek kiadását. Rendszeresen publikált: magyar nyelven a csillagda kiadványai mellett az MTA matematikai tárgyú értekezései között, illetve az Akadémia értesítőjében, német nyelven a korszak legfontosabb szaklapjában, az Astronomische Nachrichtenben. A csillagda vezetői posztját 1885-ig töltötte be, de ezt követően is Kalocsán maradt, és 1889-ig a gimnázium felügyelőjeként dolgozott.

fenyi_gyula_emlektablaja_sopronban_rezsabek_nandor_felvetele.JPG

A Haynald Obszervatórium élén Fényi páter követte. Fényi Gyula (1845–1927) személyében az intézmény világhírnevét megteremtő igazgatóját, a kiváló napészlelőt tisztelhetjük. A szerzetes a 19-20. század fordulóján olyan világszínvonalú napmegfigyelési anyagot gyűjtött össze, mely napjainkban is referenciaként szolgál a korszak naptevékenységének elemzéséhez. A csillagvizsgáló munkatársai közül az ő életművével találkozhatunk leginkább a különböző nyomtatott és internetes életrajzi forrásokban. Kalocsán szobra áll, utca viseli nevét, a Szent István Gimnáziumban dombormű állít emléket neki, sírját a város temetőjében, rendtársai közt találjuk. Szülővárosában, Sopronban emléktábláját láthatjuk, és itt is neveztek el róla közterületet. Miskolcon a jezsuita gimnázium, valamint ennek bemutató obszervatóriuma, a Fényi Gyula Csillagda viseli nevét.

Az intézményt 1913-tól 1948-ig irányító Angehrn Tivadar (1872–1952) elsősorban a meteorológiai megfigyelések tekintetében jeleskedett. Utódja, Tibor Mátyás (1902–1995) csillagpárok mérésével foglalkozott, kiadta Fényi Gyula 1896 és 1902 közötti protuberancia-gyűjteményét, és nagyszabású terveket szövögetett a csillagvizsgáló műszereinek megújítására. A történelem azonban közbeszólt. 1949-ben Angehrnt letartóztatta az ÁVH, majd külföldi emigrációba kényszerült. 1950-ben a diktatúra államosította a csillagvizsgálót, a főműszert és a könyvtárát Budapestre, Fényi észleléseit később Debrecenbe vitette. Tibor Mátyás élete hátralevő részében nem dolgozhatott tovább csillagászként.

"Kalocsán 1878-ban az akkori érseki gimnáziumban papi csillagvizsgálót létesítettek. (…) A felszabadulás után államosították a csillagdát. (…) A csillagda műszerei bemutatásra és amatőrcélokra kiválóan alkalmasak, így a hajdani papi csillagdából a dolgozók csillagdája lett, mint bemutató csillagda (…) az 1951. év második felében kezdte meg munkáját.”

– olvashatjuk a Csillagászati Évkönyv 1952-es kötetében. A kalocsai bemutató csillagvizsgáló létrejötte és több évtizedes működése azonban sajnálatos módon a 19–20. század fordulóján világviszonylatban is elismerésre méltó napészleléseket produkáló Haynald Obszervatórium kutatóhelyként történő végleges megszűnését is jelentette.

emTV.hu // fotó a cikkben: Rezsabek Nándor

post_fb.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr216612932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása