Mint tudjuk, Gorcsev Iván, Rejtő legendás karaktere, A tizennégy karátos autó főszereplője huszonegy éves korában elnyerte a fizikai Nobel-díjat a makaó nevű kártyajátékon. De milyen teljesítménnyel érdemelte ki ugyanezt 2021-ben Manabe, Hasselmann és Parisi? Miért nem kapta meg (még) Karikó Katalin az elismerést sem az orvostudomány, sem a kémia kategóriában, holott az mRNS-vakcinákat megalapozó technika nagyszerűséghez és fontosságához nemigen férhet kétség? És különben is: hol maradtak idén (már megint) a tudományos díjazottak közül a nők? Megannyi érdekes és fontos kérdés, melyet az idei "tudományos Oscar", vagyis a dinamit-feltaláló svéd pénzember által alapított rangos elismerés bejelentése felszínre hozott. Önmagukban is mély és érdekes témák, de legfrissebb epizódunkban nem álltunk meg itt: Klaudia ugyanis alaposan utánajárt az ezévi IgNobel-díjazottaknak is (a magyar médiában időnként "bolond Nobel" vagy "anti-Nobel" fedőnevekkel próbálják meg valahogy tükrözni e lefordíthatatlan szójátékot). A vicces ám elgondolkodtató kutatások a macskák dorombolásától a korrupt posztszovjet kormánytagok testsúlyáig sok mindenre magyarázatot adtak, még ennek az adásnak a zavarbaejtő címére is.
Először a Nobel-díjazottakról meg persze a történelmi előzményekről ejtettünk szót. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudtuk ugyan azt a városi legendát, amely szerint Alfred Nobel feleségét elszerette volna egy matematikus, s emiatt nincs a "tudományok királynőjéből" Nobel-díj, de valószínűbbnek érezzük, hogy az erősen gyakorlatias, mérnöki beütésű Nobelt egyszerűen hidegen hagyta a tételek és bizonyítások világa. Ettől még persze később alapíthattak volna matekos díjat a svédek, ahogy ez a közgazdaságtan esetében is történt: ilyen Nobel-díj ugyanis egészen 1969-ig nem létezett. Viszont ezzel néha "tiszta" matematikusok is befurakodhattak a díjazottak közé, gondoljunk csak a játékelméletes John F. Nash-re, akiről az Egy csodálatos elme című (amúgy kibeszélésért kiáltó) könyv és klasszikus film is készült. Az idei közgáz-díjat maximálisan kiérdemlő kaliforniai kutatók egy "természetes kísérletsorozattal" villantottak nagyot, amelyben összevetették két szomszédos amerikai állam foglalkoztatottsági adatainak változását, miután az egyikben megemelték a minimálbért, a másikban viszont nem. Megfigyeléseik igazolták, hogy meglepő módon a magasabb fizetéseknek a vásárlóerő növekedése miatt jótékony hatása lehet a gazdaságra, ami ellensúlyozza azt, hogy a dolgozók többe kerülnek.
Beszélgettünk továbbá tapintásreceptorokról, szerves katalizátorokról na és persze a klímaváltozás fizikájáról, melyek mind-mind díjat érdemlő területek lettek 2021-ben. De mielőtt végleg elijesztenénk mindenkit az adás meghallgatásától, megjegyezzük, hogy a show második felében már az IgNobelekről folyt a szó, így aki addig kitart azt is megtudhatja, hogy mi is az orr-gazmus illetve hogy miképp állapítható meg a nézőtéren terjengő szaganyagok alapján egy mozifilm korhatári besorolása. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // fotó: Cseke Csilla / MTI, // cikk: Vincze Miklós
