2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban oklevéllel jutalmazott tudományos és fantasztikus podcast multiverzum

Mikor megyünk már a Marsra?

Sokolébresztő #183

2024. május 02. - Sokolébresztő

Az aktuális Sokolébresztőben ezúttal azt a kérdést feszeketjük, hogy mikor jut el végre ember a Marsra, vagy legalább mikor hoz haza egy űrszonda néhány kődarabot a vörös bolygóról? Van-e reális esélyünk arra, hogy megtaláljuk a marsi élet esetleges nyomait a következő egy-két évtizedben? S melyik országnak (vagy melyik cégnek) a lobogója lesz először kitűzve a kősivatagban, Naprendszerünk negyedik bolygóján?

sokol_ep183_cover.png

csik_patreon.jpg

Ami a marsutazást illeti, ahogy mondani szokás az ígéretekkel és frappáns ötletekkel "tele van a padlás". Valójában Wenher von Braun már az ötvenes években megmutatta, hogy a vörös bolygóra elrepülni nem jelentene mérnöki értelemben megoldhatatlan feladatot. Csak hát ott vannak az anyagiak. Nem árt tisztázni, hogy jelen pillanatban a közhiedelemmel ellentétben sem a NASA-nak, sem a SpaceX-nek, sem bármely másik ország űrügynökségének vagy techcégének nincsen részletesen kidolgozott és megfelelő költségvetéssel megtámogatott emberes marsutazási terve. Amire eddig lehetett számítani, hogy a belátható jövőben megvalósulhat, az az űrszondás mintahozás a Marsról.

mars_sample_return_mav.jpg

Ez eléggé ígéretesen haladt, olyannyira, hogy a Perseverence marsjáró immár 2021 óta gyűjtögeti kis kapszulákba azokat az érdekesebb kőzet-, regolit- és légkörmintákat, amelyeket az eddigi tervek szerint a 2020-as évek végén vagy a 2030-asok elején egy másik űrszonda hazahozott volna a Földre. Pontosabban szólva, űrszondák egész rendszere. Ugyanis a mintahozó küldetés, melyre a NASA az ESA-val közösen vállalkozott, úgy festett volna, hogy az MAV (Mars Ascent Vehicle, Marsi Felszálló Jármű) egység csak egy alacsony Mars körüli pályára emelte volna fel a kosárlabda nagyságú mintakonténert, végrehajtva az első műholdindítást egy másik bolygóról. Innen azt egy másik, európai fejlesztésű űrszondának kellett volna becserkészni és hazaszállítani a Földre. Túl azon, hogy ez a sok-sok kipróbálatlan elemet magában foglaló kozmikus balett igencsak kockázatos, kiderült, hogy a tervezettnél sokkal drágább is, mintegy 11 milliárd dollárba kóstálna. Erre néhány hete már Bill Nelson a NASA igazgatója is behúzta a kéziféket, újratervezést kiáltva. Hogy mi lesz ebből, s mikorra nyer megnyugtató megoldást a marsi mintahozás ügye, azt nem tudhatjuk. De a jelenlegi helyzetről, s arról, hogy miért is olyan fontosak a vörös bolygóról származó kőzetminták, kiderül ez-az a legújabb Sokolébresztőből. Hallgassátok szeretettel! 

Keresd műsorainkat a Facebookon, Soundcloud- és YouTube-csatornánkon, Apple és Google Podcasts-en, valamint Spotify-on, premier előtt pedig a Patreon oldalunkon! Kattins és válassz platformot!

emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // borítókép: Bing AI / Vincze Miklós, kép: NASA

ban_premierelott.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr9618394173

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása