A Bakonyi Csillagászati Egyesület a Schwa-Medico Kft. támogatásával alkotói pályázatot hirdet 3-12. osztályos gyerekek számára, értékes LEGO nyereményekért – írja honlapján a BCsE. A pályázatra 3-10 fős csapatok nevezését várják. A csapatok célja papírból, műanyagból, vagy egyéb anyagokból egy holdi vagy egy marsi emberek lakta telep, bázis esetleg kolónia makettjének megépítése.

"Sic itur ad astra!" – vagyis így megyünk a csillagokhoz, mondja a latin. Igen ám, de hogyan? A Naprendszerből kifelé repülő Voyager-űrszondáknak, melyek jelenleg másodpercenként 17 kilométert tesznek meg, nagyjából nyolcvanezer évbe telne, hogy a Naphoz legközelebbi csillag távolságáig jussanak. (De persze nem is abba az irányba mennek.) Fel kell tennünk hát a kérdést: ha ezúttal nem merészkedünk rá arra a vékony jégre, hogy mindenféle téridő-hajlítgató féregjáratos mutatványról fantáziáljunk, hanem csak a jól bejáratott, milliószor kísérletileg leellenőrzött fizikai törvényekből indulunk ki, milyen lehetőségeink maradnak, ha szeretnénk egy emberöltőnyi idő alatt megjárni a közeli csillagokig vezető utat oda-vissza? Atommeghajtással, magfúzióval, lézertolással vagy anyag-antianyag fotonrakétával érdemes nekivágnunk? Ezeket a kérdéseket boncolgatta az évzáró (ezúttal egyszemélyes) Sokolébresztő.  

Japán űrhajósokat akar küldeni a Holdra a 2020-as évek második felében – jelentették be kedden a japán űrügynökség (JAXA) által szervezett tanácskozáson, amelyen jelen volt Kisida Fumio kormányfő és Kobajasi Takajuki tudományos és technológiai miniszter is – jelentette az NHK japán televízió, amit az MTI szemlézett.

A NASA, az amerikai űrkutatási és űrrepülési kormányzati ügynökség lelkészeket és teológusokat vesz fel, hogy segítsenek megértetni, hogyan reagálhatnak az emberek arra az esetleges bejelentésre, hogy más bolygókon is találtak intelligens élet nyomaira – jelentette a The Western Journal című amerikai hírportál, melyet az MTI szemlézett.

Egy hajdani uralkodó családtagjainak sírjaként azonosították régészek azt a sírhelyet, amelyet a mai kelet-kínai Csianghszi tartományban tártak fel – számolt be a Dajiangwang (Tacsiangvang) helyi hírportál. Az ásatást vezető régészek beszámolója szerint a mintegy kétszázharminc négyzetméter alapterületű sírkamrában cserépedényeket, főzőüstöket és egyéb tárolásra alkalmas eszközöket, valamint babot találtak.

Többszöri halasztás után felbocsátották szombaton a James Webb űrteleszkópot az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Francia Guyana-i Kourouban lévő indítóállomásáról egy Ariane-5 rakéta fedélzetén. A rakéta indítását a Spacejunkie élőben közvetítette.

Jégkorszak. Ha ezt a szakkifejezést meghalljuk, sokminden eszünkbe juthat. Például Motkány. Vagy mamutvadász őseink, az Európa közepéig lehúzódó és Kanadát laposra csiszitoló jégtakaró, esetleg a mai Bering-szorosnál száraz lábbal átgyalogló proto-amerikaiak, akikből az újvilág őslakossága lett. De legtöbbünknek szinte biztosan nem Hunyadi Mátyás "jeges" királlyá választása, vagy a kis gyufaárus lány karácsonyi története ugrik be, holott ezek is szorosan kötődnek legújabb Parallaxis podcastünk kulcsszavához. A nagy jégkorszakoknak ugyanis létezett egy késő középkori-újkori kistestvére is, melynek kulturális nyomai olyannyira belénk égtek, hogy még 2021-ben is olyannak képzelünk el egy tisztességes, békés, mérsékelt égövi karácsonyt, mint ahogy a tizennyolcadik-tizenkilencedik század korcsolyázós-szánkózós zsánerképeiről, képeslapjairól vagy épp Andersen meséiből megszokhattuk. De mi van, ha a fehér karácsony eszménye nem is a normalitás, hanem az anomália? 

Karikó Katalin biokémikus veheti át a Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémia 2022-es Helmholtz-érmét úttörő biokémiai munkásságáért – tájékoztatta a németországi bejelentésről a Szegedi Tudományegyetem szerdán az MTI-t. Az elismerést "különös tekintettel a SARS-CoV-2 elleni vakcinák" gyors kifejlesztéséhez való hozzájárulásával nyerte el.

A társas, közösségi sörfogyasztás hétezer évvel ezelőtti nyomára bukkantak Izraelben, a Jordán folyó völgyében lévő Tel Caf nevű régészeti lelőhelyen – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál kedden. Az izraeli régészek szerint ez a társasági alkoholfogyasztás első ismert előfordulása az ókori Közel-Keleten. Véleményüket arra alapozzák, hogy alkohol előállítására használt gabonaszemek maradványait találták meg az ásatásokon.

Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei, ami Ázsiában élők millióinak vízellátását fenyegeti – állapította meg egy kutatás. A Leedsi Egyetem vezetésével készült vizsgálat eredménye szerint az elmúlt évtizedekben a Himalája gleccserei a négyszáz-hétszáz évvel ezelőtti utolsó nagy gleccserelőrenyomulás, az úgynevezett kis jégkorszak átlagánál tízszer gyorsabban olvadtak az elmúlt évtizedekben – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

Karikó Katalin kutatóbiológusnak ítélték oda a 2021. évi Bolyai-díjat. Az elismerést Áder János köztársasági elnök adta át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Dísztermében rendezett péntek esti ünnepi gálán. A Bolyai János matematikusról elnevezett díjat olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású személynek ítélik oda, aki nemzetközi szinten is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén, valamint ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.

A NASA Perseverance marsjárója megtalálhatta leszállási helyszíne, a Jezero-kráter legrégebbi kőzeteit. A vulkáni eredetű kőzet valószínűleg ősi lávafolyam terméke. Ez fontos mérföldkő a misszió számára, mivel segíthet megérteni nemcsak a leszállási helyszín, de általában a Mars, sőt a szélesebb Naprendszer történetét is. A minták a következő évtizedben érkeznek le a Földre, akkor lehet meghatározni a korukat – írja a BBC hírportálja.

A legújabb Sokolébresztőben nagy örömömre Detre Örs Hunor, a heidelbergi Max Planck Institut für Astronomie munkatársa vendégeskedett, aki gyerekkorában leginkább Mézga Aladár szeretett volna lenni. (Ez amúgy azért is különösen adekvát, mert én viszont Dr. Emzéperix "álnéven" szereplek űrös háttérműsorunkban.) Aladár, mint tudjuk, nagyon értett a különböző elektromos kütyük összeberheléséhez, s végül megalkotott egy felfújható űrhajót, amit egy hegedűtoknyi kis helyre össze lehetett hajtogatni. Éjszakánként aztán ezzel járt-kelt az Univerzumban, felderítve más naprendszerek lakható bolygóit. Hősünk végül nem lett ugyan Mézga Aladár, de ennél közelebb az aladársághoz kevesen juthattak: kitanulta a villamosmérnökséget, a fizikát és a csillagászatot, s ezután belecsöppent a huszonegyedik század egyik legnagyobb nemzetközi tudományos műszerfejlesztő-projektjébe, melynek célja egy horrorisztikusan kis helyre (ha nem is hegedőtok-méretűre) összecsomagolt kihajtogatható űr-óriástávcső létrehozása volt. Aladár űrhajójához hasonlóan ez a szerkezet lehetővé fogja tenni sok egyéb mellett azt is, hogy exobolygók légkörének összetételét vizsgálgassák vele, akár potenciális biomarkerek, életnyomok után kutatva. Az eszköz természetesen nem más, mint a várva várt James Webb Space Telescope (JWST), melynek egyik fő műszere a MIRI (Mid-Infrared Instrument) részint Örs vezetése alatt készült, s immár a Kourou-i indítóhelyen, Francia Guayanában várja az igazság, vagyis a start egyre csak halasztódó pillanatát.