Halloween alkalmából összeszedtünk néhány elborzasztó, a tudományosság kritériumainak nem megfelelő kísérletet az emberiség történelméből. A stanfordi börtönkísérlettől az ember és csimpánz keresztezésén át a levágott fejjel élő kutyákig sorakoznak a borzalmak, és kiderül az is, hogy megszólal-e egy, a külvilágtól elzárt gyermek az angyalok nyelvén. Figyelem! Tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott!

A Tilos rádióban futó Sokolébresztő című műsorunkban – ezúttal egyedül – az október 11-én 85 éves korában elhunyt Alekszej Arhipovics Leonov szovjet kozmonauta kalandos életútjáról meséltem. Leonovot a legtöbben talán úgy ismerhetik, mint az első embert, aki űrsétát tett (1965-ben), de tíz évvel később ő lett a történelmi Szojuz-Apollo szovjet-amerikai űrrepülés parancsnoka is, sőt a (kudarcba fulladt) tervek szerint övé lehetett volna az első lábnyom a Holdon. Hősünk mindemellett festőként is maradandót alkotott; odaát összegyűjtöttem néhány remek sci-fi képét a '60-as évekből, amelyekkel amúgy kissé "elspoilerezte" a szupertitkos szovjet holdprogram egyes részleteit. 

1986. április 26-ának hajnalán, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Csernobil városának közelében működő Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőműben a huszadik század legsötétebb civilizációs félelmei váltak valósággá, amikor a négyes számú reaktor felrobbant. Az HBO és a Sky 2019-es meglepően sikeres sorozata újra ráirányította figyelmünket a három évtizeddel ezelőtti eseményekre, következményeikre és a tanulságokra. Új podcastunkben ezt a témát és a tévésorozat hitelességének kérdését jártuk körbe, mégpedig alaposan.

A Tilos rádióban futó Sokolébresztő című műsorunk mostantól új időpontban, minden második hétfőn kilenc órától jelentkezik. Első hétfői adásunk időzítése rögtön tökéletesre sikerült: aznap, október 7-én ünnepeltük a Hold túlsó oldalát elsőként lefényképező Luna-3 repülésének hatvanadik évfordulóját. Werner Norbert barátommal (a Forró Univerzum Lendület Kutatócsoport vezetőjével) alaposan utánaolvastunk a négyszáz kilós űreszköz történetének, s elképesztő fordulatokra bukkantunk. Mit keresett egy lezuhant szupertitkos amerikai kémballon fényképezőgépéből kiszerelt film egy 1959-es szovjet holdszondán? És hogyan eshetett meg, hogy a felbocsájtásra előkészített Luna-3 kameráján kishíján rajta maradt a kupak? Ezek és hasonló őrült sztorik kerültek terítékre az adásban, s persze nem feledkeztünk meg az űrkutatás aktuális híreiről sem.

Az evolúció eddig ismert, valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban: a kézben egy időre kialakulnak, majd születés előtt többségében eltűnnek a gyíkokéra emlékeztető extra izmok. Nem tudni, az emberi szervezet miért építi fel, majd tünteti el ezeknek az extra izomstruktúráknak a többségét – idézte a BBC hírportálja a Development című tudományos lap friss számában megjelent tanulmányt.

Az 1964-es alaszkai földrengés nyomán kialakult szökőárakkal érkezett Észak-Amerika nyugati partjaihoz egy halálos trópusi gomba, amely aztán meg is vetette a lábát a térségben – állapították meg a kutatók. A Cryptococcus gattii elnevezésű gomba több mint háromszáz embert fertőződött meg azóta, hogy 1999-ben az első esetet regisztrálták a térségben. A tüdőgyulladáshoz hasonló betegség a fertőzöttek nagyjából tíz százalékánál volt halálos kimenetelű – olvasható a BBC hírportálján.

Csaknem hetvenöt százalékban Ázsiából, döntően Kínából származnak azok a műanyagpalackok, amelyeket az Atlanti-óceán déli részén fekvő Inaccessible Island területén találtak dél-afrikai és kanadai kutatók, akik szerint a hulladékok a térségben elhaladó kereskedőhajók fedélzetéről kerülhetnek a nyílt vízbe, majd onnan a szigetre.

Az emberi tevékenység évente százszor több szén-dioxidot bocsát ki, mint a Földön lévő vulkánok az amerikai tudományos akadémia kutatói által készített, kedden bemutatott nagyszabású tanulmány szerint. Az akadémia Deep Carbon Observatory (DCO) című tíz éve folyó kutatóprogramjának mintegy ötszáz tudósa az Elements című tudományos folyóiratban tette közzé naprakész számításait, becsléseit a Föld hatalmas belső széntárolóiról, arról, hogy mennyi szenet nyel el és bocsát ki természetes folyamatokban a Föld, és mennyit bocsát ki az ember.

Csillag-képek címmel rendez kiállítást a Magyar Asztrofotósok Egyesülete a Magyar Természettudományi Múzeumban; az október 5-én, szombaton nyíló, száz fotóból álló tárlat a hazai asztrofotósok legszebb képeiből ad válogatást.

Egy nemzetközi kutatás során szokatlan mintákból, a városi szennyvízminták DNS szekvenálásával határozták meg a gyűjtési területen élő lakosság összetételét az ELTE Természettudományi kar Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói.

Egy ősi fekete lyuk is lehet a kilencedik bolygó egy új kutatás szerint. Az arXiv.org honlapon bemutatott tanulmány szerint a Naprendszer titokzatos és máig felfedezetlen objektuma lehetséges, hogy nem is bolygó, hanem egy ősi (primordiális) fekete lyuk.

Egy 315 milliárd tonnás darab tört le az antarktiszi Amery parti jégmezőről, a jéghegy 1580 négyzetkilométeres –írta a BBC hírportálja. Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az kilencezer négyzetkilométeres volt. A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra.

A városi légszennyezés a többi hivatásos autóvezetőhöz képest a taxisofőröket veszélyezteti leginkább – mutatta ki egy új tanulmány. Az Európai Légzőszervi Társaság (ERS) nemzetközi kongresszusán bemutatott kutatás kimutatta, hogy a hivatásos sofőrök átlagosan harmadával több fekete szenet szívnak be vezetés közben, mint amit egy forgalmas út mellett mérni lehet.