A Parallaxis Labor negyedik, és egyben utolsó részében a nagyon magas légkör fizikája szempontjából egy igen tanulságos kísérletet mutatott nekünk a Kármán Laboratóriumban állandó fizikusunk, Miklós. Hogy mi köze mindennek a sarki fényekhez? Kiderül videósorozatunk befejező epizódjából!
Milyen eszközökkel lehet segíteni a nélkülözőkön? Hogyan lehetne megoldani Földünk környezeti és társadalmi problémáit? Miként teheti jobbá a világot egy aktivista, és egy sokmilliós rajongótáborral rendelkező celeb? A NatGeo Activate: Tégy a világért! című sorozatának célja a társadalom érzékenyítése világunk problémái iránt. A műsorban olyan hírességek is megszólalnak, mint Hugh Jackman, Pharrell Williams, Usher vagy Darren Criss.
Az amerikai kormány szankciókat hozott az iráni Űrhajózási Hivatal ellen – jelentette be keddi közleményében az amerikai külügyminisztérium. A tárca közleménye – amelyet Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője írt alá – azt állítja, hogy az iráni űrprogram Teherán ballisztikusrakéta-programjának leplezésére szolgál.
Az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa, ahol a klímaváltozás növeli a szélsőségesen meleg és csökkenti a szélsőségesen hideg napok számát – írták a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói az amerikai geofizikai társság folyóiratában, a Geophysical Research Lettersben megjelent tanulmányukban.
A Föld lapos. Legalábbis ebben a kísérletben biztosan, amellyel egyébként először modelleztek klímaváltozást a Kármán Laboratóriumban, és amit a Parallaxis és a Sokolébresztő állandó fizikusa, Miklós nektek is bemutat a Parallaxis Labor harmadik epizódjában!
Ezúttal forgó, kevésbé forgó és rétegezett áralmásokat vizsgálunk az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézetének Kármán Laboratóriumában a Parallaxis és a Sokolébresztő állandó fizikusával, Miklóssal.
A Tilos rádióban jelentkező Sokolébresztő című műsorunk legutóbbi adásaiban az űrcsillagászat és a naprendszerkutatás történetében mélyedtünk el. Két hete Werner Norbert barátom kávézott velem, aki amúgy az izgalmasabbnál izgalmasabb felfedezéseket (pl. legutóbb ezt) publikáló Forró Univerzum Lendület-kutatócsoport vezetője. Az adásban a röntgencsillagászat történetén merengtünk annak apropóján, hogy húsz éve indult útjára minden idők legnagyobb felbontású röntgencsillagászati műholdja, a "röntgen-Hubble", vagyis a NASA Chandra űrobszervatóriuma. A projekt útja az 1970-es évek terveitől a megvalósulásig korántsem volt triviális, mi pedig alaposan végigbeszéltük a buktatókat. Szó esett arról is, hogy miért is kell egyáltalán az űrbe mennünk, ha az égboltról akarunk "röntgenképeket" készíteni, és hogy miért sokkal trükkösebb röntgensugarakat fókuszálni, mint mondjuk infravörös vagy rádióhullámokat.
Meglátogattuk állandó fizikusunk, VIncze Miklós munkahelyét, a Kármán Labort, ahol számtalan érdekes kísérlet elvégzésére nyílt lehetőségünk. Az első epizódban egy jó hosszú akváriumban követhetjük végig egy szimulált hidegfront előretörését.
Most hétvégén fél évszázada érkeztek először embertársaink egy idegen égitest felszínére. A Hold már sohasem lesz olyan, mint azelőtt, mikor elvágyódó költők énekelték meg fényét. A Hold világgá tágult: hegyekkel, völgyekkel, sziklákkal. A "hideg érem az égen" egy kézzel fogható hellyé vált, ráadásul mindannyiunk szeme előtt, élő adásban.
A Sokolébresztő múlt kedd reggeli adásában a Tilos rádión (jó sok betelefonálóval) elkalandoztunk az űrszemetelés és következményei vidékére, megbeszéltük, hogyan és hogyan nem kell földsúroló kisbolygót, vagy épp Kuiper-objektumot felfedezni, és megemlékeztünk az Apollo-10 ötven év után újra megtalált holdkompjáról, a Naprendszerben kóborló Snoopyról.
Megrendíthetetlen alapállásom, hogy mi emberek természetünktől fogva jóakaratúak és jóhiszeműek vagyunk. Sajnos azonban befolyásolhatóak is, vagyis lusták és bátortalanok ahhoz, hogy önálló véleményt alakítsunk ki fontos kérdésekről. Ehelyett készen, kényelmesen átveszünk politikai vagy üzleti érdekek szerint összeválogatott véleménycsomagokat, melyekben nagyon gyakran olyan elemek vannak akciósan egybepakolva, melyeknek az égadta világon nincsen semmi közük egymáshoz vagy bármilyen koherens világképhez.
A mai Sokolébresztőben Pál András kváziállandó csillagász szakértő barátunkkal beszéltük ki Elon Musk gigantikus műholdas internetszóró projektjét a StarLinket, illetve, hogy mennyire örülnek majd a csillagászok az alacsony Föld körüli pályán nyüzsgő laza 12000 db mozgó pöttynek. No és persze azt is megbeszéltük, hogy mi újság a Csillagászati Intézet háta táján, pl. a Kuiper-objektumokkal vagy épp a gammafelvillanás-kutató kisműholdakkal kapcsolatban.
