A mai Sokolébresztőben Pál András kváziállandó csillagász szakértő barátunkkal beszéltük ki Elon Musk gigantikus műholdas internetszóró projektjét a StarLinket, illetve, hogy mennyire örülnek majd a csillagászok az alacsony Föld körüli pályán nyüzsgő laza 12000 db mozgó pöttynek. No és persze azt is megbeszéltük, hogy mi újság a Csillagászati Intézet háta táján, pl. a Kuiper-objektumokkal vagy épp a gammafelvillanás-kutató kisműholdakkal kapcsolatban.
A Sokolébresztő legújabb adásában a Bay Zoltán-féle magyar holdradar-kísérletről beszéltem, vagyis arról, hogy egy maroknyi lelkes fizikus, mérnök és technikus a minden szempontból romokban heverő 1946-os Magyarországról hogyan nyitotta meg gyakorlatilag világelsőként az űrbeli fizikai kísérletek korszakát.
Néha a legnagyobb elméink, legelismertebb tudósaink és gondolkodóink is tesznek olyan előrejelzéseket, amik később hibásnak bizonyulnak: listánkban olyan jóslatokat és megnyilatkozásokat gyűjtöttünk össze, amiket később maga a tudomány cáfolt meg.
Ötvennyolc éve (és három hete) indult történelmi útjára az Emberiség első űrhajósa, Jurij Alekszejevics Gagarin. A szovjet közönségtájékoztatás sajátosságai miatt nem meglepő, hogy már a repülés napjaiban szárnyra kaptak a hírek: nem is Gagarin útja volt az első, egy másik szovjet űrhajós napokkal/hetekkel korábban már megjárta az űrt, de nagyon rossz állapotban (egyes verziók szerint holtan) tért vissza. Az összeesküvés-elméletek és legendák makacsan tartják magukat mindmáig, dacára, hogy a moszkvai titkos irattárak nagy része (de nem mind!) már megnyílt és kutatható. Hallgasd vissza nálunk a műsort!
Hol vannak az idegen civilizációk, és vajon hogyan tudnánk velük kommunikálni? A Kapcsolatfelvétel Napján tartott Űrszekerek közösségtalálkozón a Parallaxis csapata a távoli világokra utaló nyomokról, az eddigi észleléseinkről, és persze az elkeserítő valószínűségekről értekezett. A beszélgetéshez Miklós és Csaba mellett Szórádi Erika és Holl Nándor is csatlakozott. Aktuális podcastünkben ezt a diskurzust hallgathatjátok meg.
A keddi Sokolébresztőben Werner Norbert asztrofizikus barátommal ismét megittunk egy kávét, s közben elcseverésztünk a múlt hét nagy csillagászati-űrkutatási híreiről. Terítékre került az ével óta várva-várt bejelentés az Event Horizon Telescope első kompozit-képéről, melyen az Emberiség először pillanthatott meg közvetlenül egy fekete lyukat. Megemlékeztünk továbbá a csúnyán becsapódott, de bizonyos értelemben mégis nagyon sikeres beresheet izraeli holdszondáról, végül pedig áradoztunk egy sort az Elon Musk által vezetett SpaceX múlt heti óriásrakéta-startjáról. Hallgasd vissza nálunk!
Elkészült az első valódi fotó egy fekete lyukról, amelyet egy távoli galaxisban lokalizáltak a csillagászok. A részleteket az Astrophysical Journal Lettersben publikálták. A tudósok által "szörnynek" titulált képződmény hozzávetőleg negyvenmilliárd kilométer átmérőjű, teljes kiterjedésében pedig a Föld méretének hárommilliószorosa. Távolsága tőlünk még ennél is felfoghatatlanabb: ötszáztrillió kilométer. A képét egy a világ nyolc teleszkópjából összeállított hálózattal sikerült befogni.
Werner Norbert asztrofizikus barátommal, az MTA-ELTE Forró Univerzum Lendület Kutatócsoport vezetőjével a reggeli kávénk mellett megbeszéltük, hogy hogyan is tervez a NASA (vagy inkább csak a Trump-adminisztráció?) öt éven belül újra embereket küldeni a Holdra. Mennyire reális a terv és hol vannak a buktatók? Hallgasd vissza nálunk a műsort!
Tesztrepüléseket hajtottak végre a 2020-ra tervezett Mars-utazás helikopterével az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei a NASA pasadeniai intézetében. Az 1,8 kilogramm súlyú jármű a tervek szerint 2021-ben érkezik a vörös bolygó felszínére egy marsjáróhoz erősítve. Néhány hónappal később fogják munkába állítani és elvégezni vele az első, mintegy kilencven másodpercig tartó tesztrepüléseket – olvasható a NASA honlapján.
Ezúttal egy olyan mozis toplistával jelentkezünk, amelyet nem filmművészeti nézőpontból, hanem a csapat szubjektív szempontjait figyelembe véve állítottunk össze. Ötös listánkon olyan az űrkutatással, az űrhajózással kapcsolatos produkciók találhatók, amik valós történelmi eseményeken alapulnak, és természetesen a hozzájuk kapcsolódó témákat is megvitatjuk. Lépjetek be velünk a Parallaxisba!
A rejtélyes kilencedik planétát keresve az eget kémleljük, miközben elszáguldunk egy hóemberbolygó mellett, és eloszlatunk néhány tévhitet az úszó jégtáblák olvadásáról. Állandó fizikus barátunkkal, Vincze Miklóssal a Plútó pályáján túl a Naprendszeren át a sarkvidékig utazunk, és egy szubjektív toplistában vesszük sorra az idei év öt legérdekesebb tudományos aktualitását, és a hozzájuk kapcsolódó témákat is megvitatjuk. Lépjetek be velünk a Parallaxisba, és érezzétek magatokat tudományosan fantasztikusan!
A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) Halley kutatóállomásának közelében keletkezett törésvonal labilis, valószínű, hogy a terület hamarosan a tengerbe szakad, ezért még a tél beállta előtt ismét bezárták a bázist. A személyzet elhagyta az állomást, a napfény nélküli sarkköri tél idején általában végzett kísérleteik mintegy nyolcvan százaléka automatizáltan folytatódik.
A Naprendszer titokzatos kilencedik bolygója ötször-tízszer nagyobb is lehet a Földnél – derült ki egy új kutatásból. A Physics Reports című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány újabb részleteket közöl arról, hogy nézhet ki - ha valóban létezik - a Naprendszer távoli határainál rejtőző égitest.
