Kész fogadni következő oroszországi látogatásakor Jim Bridenstine-t, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) igazgatóját Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója, függetlenül attól hogy az amerikai tisztségviselő visszavonta az orosz állami űripari vállalat első emberének meghívását. Ezt Rogozin az RBK című orosz gazdasági napilapban csütörtökön megjelent interjújában jelentette ki.
Először adott ki panorámaképet a kínai űrügynökség a Von Kármán-kráterről, ahol űrszondája leszállt. A felvételen láthatók az űrszonda és a Jáde Nyúl 2 holdjáró részei is. A holdjáró nemrég ébredt fel a készenléti állapotból, amibe az irányítók röviddel a landolás után helyezték elővigyázatosságból, mivel akkor ért a nap a legmagasabb pontra a leszállási hely fölött. A hőmérséklet ekkor akár a kétszáz Celsius-fokot is elérhette. A kínai holdprogram (CLEP) azt közölte, hogy a Jáde Nyúl 2 állapota stabil.
A Durhami Egyetem asztrofizikusai számítógépes szimulációjának eredményét a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban mutatták be. Eszerint katasztrofális galaktikus ütközés lódíthatja meg a Naprendszert: kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhő. Az ütközés felébresztheti galaxisunk szunnyadó fekete lyukát, amely ekkor elkezdené elnyelni a környező gázokat és akár tízszeresére is növekedhet – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Kedd reggel az év első Sokolébresztőjében a Tilos rádióban a Parallaxis állandó fizikusa, Vincze Miklós, valamint Pál Andrással, Werner Norberttel és természetesen Miles-szal a hatvan éve startolt impresszív szovjet "mesterséges bolygó" volt a téma, de megbeszélték azt is, hogy egy hete repült el a piszkos hómogyoró mellett a New Horizons, illetve, hogy a kínaiak már a Hold túlsó oldalán dömpereznek. Hallgasd meg nálunk az átlagosnál kissé kockulósabb adást!
Kútba eshet az orosz-amerikai Vénusz-misszió projektje, ha az amerikai fél meghívásának visszavonása miatt meghiúsul Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz szövetségi űrügynökség vezérigazgatója februárra tervezett egyesült államokbeli látogatása – jelentette ki Lev Zeljonij, az orosz tudományos akadémia űrkutatási intézetének tudományos vezetője vasárnap a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.
A NASA 1977-ben indított Voyager 2 űrszondája novemberben kilépett a helioszférából – a Nap által létrehozott részecskék és mágneses mezők védőbuborékjából. Akkora távolság ez, hogy a fénysebességgel haladó információ nagyjából tizenhat és fél órát utazik az űrhajóig. Összehasonlításképpen, a Napból érkező fény körülbelül nyolc perc alatt éri el a Földet. A Voyager űrszondák utazásáról szól a Parallaxis Light második adása, mely műsorfolyamban igyekszünk bemutatni mi van a tudományos és tudománnyal kapcsolatos hírek mögött.
A Voyager 2 most valamivel több, mint tizennyolcmilliárd kilométerre van a Földről. A misszióban dolgozók továbbra is képesek kommunikálni a Voyager 2-vel, amikor utazásuk új szakaszába lépnek, de a fénysebességgel haladó információ nagyjából tizenhat és fél órát utazik az űrhajóig. Összehasonlításképpen, a Napból érkező fény körülbelül nyolc perc alatt éri el a Földet.
Összehasonlítva a különböző eszközökkel az űrhajó fedélzetén lévő adatokat, a kutatók meghatározták, hogy november 5-én a szonda átrepült a helioszféra külső határán. Ez határ a heliopauza, ahol a keskeny, forró szoláris szél találkozik a hideg, sűrű csillagközi közeggel. Testvére, a Voyager 1 2012-ben haladt át rajta. A Voyager 2 olyan eszközöket hordoz, amely elsősorban a csillagközi űr jellegének megfigyelését biztosítja.
A Voyager 2-nek a helioszférából való kilépésének legérdekesebb bizonyítéka a Plasma Science Experiment (plazma tudományos kísérlet, PLS) nevű műszer, amely a Voyager 1-en 1980-ban abbahagyta a munkát, jóval azelőtt, hogy a szonda átjutott volna a heliopauzán.
Egészen a közelmúltig a Voyager 2 környezete túlnyomórészt a Naptól áramló plazmával volt kitöltve. Ez a kiáramlás egy buborékot hoz létre, a helioszférát. A PLS a plazma elektromos áramát használja fel a napsugár sebességének, sűrűségének, hőmérsékletének, nyomásának és folyásának érzékelésére. A PLS a Voyager 2 fedélzetén a a napsugaras részecskék sebességének jelentős csökkenését mérte november 5-én. Ettől a naptól kezdve a műszer nem észlelt semmilyen, a Napból származó áramlást a Voyager 2 körül, ami a misszió kutatói számára biztos jele, hogy a szonda elhagyta a helioszférát.
A plazmaadatokon kívül a Voyager tudományos csapat tagjai három további fedélzeti eszköz – a kozmikus sugárzási alrendszer, az alacsony energiájú részecske eszköz és a magnetométer – méréseiben is bizonyítékot fedeztek fel, ami összhangban van azzal a következtetéssel, hogy a Voyager 2 átkelt a heliopauzán. A Voyager csapattagjai örömmel folytatják az ezen egyéb fedélzeti eszközök adatainak tanulmányozását, hogy világosabb képet kapjanak arról a környezetről, amelyen keresztül a Voyager 2 utazik.
emTV.hu
A New Horizons-tól kapott jelek megerősítik, hogy a NASA űrszondája átrepült a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje, a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű aszteroida felett kedd hajnalban – jelentette kedden az amerikai űrhajózási hivatal.
Elhelyezte első mérőműszerét az InSight amerikai robotgeológus űrszonda a marsi talajon, a kutatók szerint ezzel újabb mérföldkövéhez érkezett a misszió. Az űrszonda új fotóin látható a vörös bolygó felszínén álló szeizmométer, rézszínű borítását halványan világítja meg a marsi napfelkelte.
Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víznek a Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredete megértéshez.
Ferencz Orsolya személyében űrkutatásért felelős miniszteri biztosa lett Magyarországnak, és se szeri, se száma a cinikus kommenteknek ez ügyben. Pedig sok országban van olyasforma, vagy komolyabb űrkutatási képviselete, és korábban Magyarországnak is volt hasonló. De mekkora űripar van most hazánkban? Mi lenne számunkra a legmegfelelőbb űrstratégia? És hogy szükség van-e újabb magyar űrhajósra, kiderül a Parallaxis Light első adásából, mely műsorfolyamban igyekszünk bemutatni mi van a tudománnyal kapcsolatos hírek mögött.
Magyar kutatók is részt vesznek az Európai Űrügynökség ARIEL-küldetésének tudományos programjában, amely az idegen naprendszerekben lévő exobolygók légkörét vizsgálja majd. A küldetés ezer távoli csillag bolygóit fogja megfigyelni. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygólégkörök kémiáját fogja tanulmányozni.
A Holdra szánt időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra.
Elkészítette első szelfijét az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) InSight robotgeológus űrszondája a Marson. A tizenegy képkockából összeállított felvételen a leszálló egység napelemei, valamint műszerei is jól láthatóak – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Először észlelték jelentős mértékű olvadás jeleit az eddig stabilnak vélt kelet-antarktiszi gleccserek egy részénél – közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Az Antarktika nagyjából kétharmadát kitevő kelet-antarktiszi régióról eddig úgy vélték a kutatók, hogy ezt a térséget kevésbé fenyegetik azok a drasztikus változások, amelyek a Nyugat-Antarktisz és az Antarktiszi-félsziget sérülékeny jégtakaróit sújtják.
