Az ELTE kutatói igazolták a Kodylewski-porhold létezését a Földtől mintegy négyszázezer kilométer távolságra. Először Kazimiezt Kordylewski lengyel csillagász figyelte meg 1961-ben, ám sokan kétségbe vonták a létezésüket. Egy képalkotó polariméterrel felszerelt földi távcsővel Slíz Judit, Barta András és Horváth Gábor új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére.
A kutatókat és gazdasági szakembereket is magába tömörítő, az ENSZ égisze alá tartozó kormányközi szervezet, az IPCC, mely a klímaváltozással kapcsolatos rövid-és középtávú stratégiákat javasolja az illetékes felettes szerveknek, nemrég riasztó jelentéssel hívta fel a figyelmet az éghajlatváltozás, elsősorban a globális felmelegedés végzetes hatásaira. A témával az Impulzus Podcast ötödik Hírpulzus különkiadásban is foglalkoztunk, az elemzésben pedig a Parallaxis állandó szakértője, Vincze Miklós klímakutató volt segítségünkre.
Aktívabb az ember álmában, mint eddig vélték: még az egészséges emberek izmai is sokat mozognak – állapították meg az Innsbrucki Egyetem kutatói. Korábban úgy gondolták, hogy az izmok mozdulatlanok, leginkább az álmodó alvásszakaszban, az úgynevezett REM fázisban. Óránként tíz kisebb mozdulat azonban normális a tudósok szerint. Ha lényegesen több az izommozgás, az betegség előjele lehet.
Az egyre intenzívebb hajózás miatt nő az óceánokban az alacsony frekvenciájú zaj. A cetek alacsony frekvenciájú hangokkal kommunikálnak, ezért az ember keltette zaj befolyásolhatja éneklési szokásaikat. Elhalkul vagy elhallgat a hím hosszúszárnyú bálnák éneke az óceánjárók zajára – állapította meg egy japán tanulmány.
A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, eredményük utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé – közölte csütörtökön az Akadémia az MTI-vel.
Szombat délután indula a Multiverzum – A tudomány határtalan! című műsor első adása az M5 kulturális csatornán. A műsort – amelynek vezető szerkesztője Merkl László – szombatonként láthatják majd a nézők. A műsor témái széles skálán mozognak a biológiatudománytól a mechatronikán át a történettudományig, tartalmai között megjelennek az orvostudomány legfrissebb kutatásai, a bioetika kérdései és a hétköznapi fantasztikumok is.
Eltűnhet a Himalája Viagrájának is nevezett, csodaszernek tartott kínai hernyógomba a klímaváltozás miatt – számolt be a Phys.org egy új kutatás eredményeiről. Az ophiocordyceps sinensis-t, azaz a kínai hernyógombát Ázsiában az aranynál is értékesebbnek tartják, sok kínai és nepáli vesztette már életét a csodaszer miatti csetepatékban.
Amerikai csillagászok elkészítették az első globális hőtérképet a Jupiter Európa nevű holdjáról az ALMA rádiótávcső-rendszer által készített felvételsorozat segítségével. A négy új felvétel körülbelül kétszáz kilométer felbontású, ami elegendő annak tanulmányozására, milyen a kapcsolat a hold nagy geológiai jellemzői és felszínének hőváltozása között.
Az egyik legnagyobb brit tudományos kutatóműhely felmérése szerint az intézet tudósainak több mint a fele a brit EU-tagság megszűnése miatt immár nem biztos abban, hogy Nagy-Britanniában marad. A felmérés eredményeinek ismeretében több tucatnyi Nobel- és Fields-díjas tudós levelet intézett kedden a brit kormányhoz és az Európai Bizottsághoz, követelve a szoros tudományos együttműködés jövőbeni fenntartását.
Christopher Tyler, a Londoni Egyetem kutatója bizonyítékokat talált arra, hogy a nagy olasz művész szemtengelyferdüléssel élt, vagyis kancsal volt. Ezen állapotban a szemek különböző pontok felé néznek, a két szem két különböző képet lát.
Október 20-án, szombat hajnalban indul a BepiColombo űrszonda a Napunkhoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az Európai Űrügynökség a Japán Űrügynökség által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek – közölte a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-vel pénteken.
A végső tesztek vannak már csak hátra, ezt követően még az idén elindulhat az európai diákműhold, rajta magyar műszerekkel és berendezésekkel – közölte az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportja.
Régóta ismert, hogy jelentős különbségek vannak az ismerős és az ismeretlen arcok észlelése között. Azt azonban eddig nem tudták, hány arcot ismerhet az ember. Rob Jenkins, az angliai egyetem kutatója és munkatársai a Proceedings B című lapban megjelent tanulmány elkészítéséhez több lépcsős vizsgálatot végeztek.
