A neandervölgyi ember több mint százezer éves maradványait azonosították lengyel és amerikai tudósok a Lengyelország területén eddig talált legősibb embermaradványokból – adta hírül csütörtökön a lengyel sajtó.
Egy neandervölgyi gyerek két, majdnem egy centiméter hosszú tenyércsontját több állatcsonttal együtt már néhány éve kiemelték az őslénytani leleteiről híres dél-lengyelországi Ciemna-barlangban. Az idén végzett laboratóriumi vizsgálatban embermaradványként azonosították a leleteket. Az azonosítást a krakkói Jagelló Egyetem szakértői mellett a Washington Egyetem antropológia-professzora, Erik Trinkaus is megerősítette.
Pawel Valde-Nowak, a Jagelló Egyetem régészeti intézetének professzora egyedülálló leletnek minősítette a csontokat. Lengyelországban eddig csupán a modern ember, a homo sapiens maradványait találták, valamint a homo sapiens kihalt ágának tartott neandervölgyi emberek három, mintegy ötvenkét-negyvenkétezer éves fogát. A neandervölgyi ember előtti előemberek, köztük a homo erectus csontjaira Lengyelországban egyelőre nem bukkantak rá – emlékeztetett Valde-Nowak a PAP hírügynökségnek nyilatkozva.
A legújabb lelet száztizenötezer éves lehet. A csontok állapota nem teszi lehetővé a DNS-vizsgálatot, a kutatók viszont más tudományos módszerek alapján kétségtelennek nevezték, hogy a neandervölgyi ember maradványairól van szó.
A két megőrzött gyerekcsont felülete szitás szerkezetű. A vizsgálatok kimutatták: a számos apró lyuk úgy keletkezett, hogy a csontdarabok egy nagy madár emésztőrendszerén haladtak keresztül. A feltehetőleg öt-hétéves gyermeket valószínűleg megtámadta egy madár – mondta el Valde-Nowak.
A neandervölgyi ember Lengyelországban feltehetőleg mintegy háromszázezer évvel ezelőtt jelent meg, hasonló időben, mint Európa más részeiben. Jelenlétüket eddig a Dél-Lengyelországban talált számos tárgyi lelet - kőből készített vágóeszközök – bizonyította, a legrégebbiek közülük kétszázezer évesek.
emTV.hu // MTI
