Prágában 1775 óta nem volt ilyen forró és meleg a nyár, mint az idei – közölte a Cseh Meteorológiai Intézet csütörtökön a weboldalán. A meteorológusok a cseh főváros központjában álló Klementinum egykori jezsuita kolostorban működő meteorológiai állomás méréseire hivatkoztak. Ez a meteorológiai állomás a legrégebbi Csehországban.

Fekete lyukakból álló korongok rejtőzhetnek a galaxisok közepén az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak új tanulmánya szerint – közölte az intézmény az MTI-vel szerdán. Csillagászati megfigyelések szerint a legtöbb galaxis közepén egy szupernehéz fekete lyuk található, ezek roppant gravitációjának hatására csillagok milliói és naptömegű fekete lyukak ezrei gyülemlenek össze egy sűrű, mindössze néhány fényév sugarú gömbbe.

Tizenhárom hónapnyi veszteglés után a Larsen-C-ről leszakadt hatalmas jéghegy déli vége jelentősen elmozdult, a parttal eddig párhuzamos tömb most nagyjából derékszögnyit fordult el. Szakértők szerint a déli félteke közelgő nyara is segítheti az északi irányú sodródást.

Lélegzetelállító felvételt rögzített augusztus 13-án az Amerikai Űrkutatási Hivatal Napdinamikai obszervatóriuma. Napunk változékonyságát egyszerre több elektromágneses hullámhosszon figyelő műhold extrém ultraviola fényben rögzített felvételén látható, a csillagunk felszínéhez képest kicsinek tűnő napvihar valójában többszöröse a Föld méretének.

Dr. Vincze Miklós, a Parallaxis című tudományos és fantasztikus podcastünk fizikusa visszatért, hogy a júniusi, ötödik adásban a földönkívüli élet és a klímakutatás világában kalauzoljon el minket – miután Stephen Hawkingtól végső búcsút veszünk, és a neutrínókutatás aktuális helyzetét is kitárgyaljuk. A részecskefizika és a klímamodellek felbecsülhetetlenül fontos következtetésekhez vezethetik az emberiséget, ufókról és kapcsolatfelvételről beszélgetni pedig még mindig nagyon izgalmas.

Oroszország nemrég egy gyanúsan viselkedő műholdat állított pályára, Trump pedig valamilyen Space Force felállítását szeretné. Ennek kapcsán ma reggel a Tilos Rádió Sokolébresztő című műsorában Miles, valamint a Parallaxis podcast állandó fizikusa és műsorvezetője áttekintette, amit az űr katonai célú felhasználásáról tudni lehet. Hallgasd vissza a műsort nálunk!

Az áprilisi Parallaxisban kívülről-belülről körbejárjuk a féregjáratokon történő utazás élményét, hiszen a Csillagkapu sorozatok világát tanulmányozzuk. Dr. Vincze Miklós fizikus ezúttal is kíméletlenül helyreteszi, hol húzódnak a fizika határai, és hol kezdődik a művészi ámokfutás. A tudományos beszélgetésből megtudhatjátok, hogy mi vár ránk az eseményhorizonton túl.

A Parallaxis májusi adásában Kömlődi Ferenc író és jövőkutató kalauzol el minket a technológia trendek fejlődési irányai között: a mesterséges intelligencia, a robotizáció, vagy a transzhumanizmus témakörei már napjainkban is fontos kérdésekké váltak, ennek megfelelően elengedhetetlen, hogy megfelelően felkészüljünk az elkerülhetetlen változások okozta kihívásokra. Ebben a folyamatban viszont nem a technológia, hanem maga az ember jelentheti a legnagyobb akadályt. Interjú.

A Falcon Heavy kora tavaszi sikeres tesztrepülése révén a közelmúltban újabb sikeres mérföldköveken jutottunk túl az űrkutatás területén, egy korbábban a Parallaxisban folytatott érdekfeszítő beszélgetés azonban kíméletlenül rávilágít az előttünk álló tudományos kihívásokra, amik az űrbe történő tartósabb kilépésünk útját szegélyezik. Az előttünk álló lehetőségek viszont szinte végtelenek. A februári Parallaxis vendége Vincze Miklós fizikus, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa kiadós betekintést adott a kedvenc scifi sorozatainkban előforduló hajtómű technológiák fizikai hátterébe.

A legtöbb bolygó, amely tartalmaz vizet, túl meleg ahhoz, hogy élni lehessen rajta, de a csillagoktól távolabbiak egy részét sűrűbb óceán alkothatja, és ott élet is lehet – közölte Molnár László csillagász az M1 aktuális csatorna műsorában a múlt kedden.

Júniusi adásunkban a részecskefizika, a klímakutatás és a földönkívüli élet rejtelmeibe nyerünk betekintést, ennek érdekében pedig visszatérő fizikusunkat, Dr. Vincze Miklóst ostromoljuk a kérdéseinkkel. A szomszédos bolygók figyelése olyan tanulságokkal szolgálhat az emberiségnek, amik az idegen élet keresésénél, és a klímamodellek alkalmazásánál is hasznosulhatnak.

Májusi adásunkban Kovács András Péter és Aradi Tibor humoristákat faggatjuk a Star Wars-hoz fűződő viszonyukról, valamint Kömlődi Ferenc író és jövőkutató kalauzol el minket a technológia trendek fejlődési irányai között.

Áprilisi műsorunkban a Parallaxis visszatérő fizikusával vizsgáljuk a Csillagkapu sorozatok tudományos hátterét; egyebek mellett beszélgetünk fekete lyukakról és Einstein–Rosen‑hídról, illetve archív interjúrészletet mutatunk a szériában Jack O’Neillt és Daniel Jacksont eredetileg szinkronizáló Szervét Tiborral és Czvetkó Sándorral készült beszélgetésekből.

Márciusi műsorunk első felében a világ egyik legőrültebb animációs sci-fi sorozatával, a Rick és Morty-val foglalkozunk. Vendégünk Morty magyar hangja, Baráth István, és egy korább interjúból kiderül, mit gondol karakteréről Háda János. Az adás második felében pedig az orvostudomány rövid és hosszútávú kilátásai mellett a sci-fikben vázolt orvosi jövőképek megjelenéséről is beszélgetünk Meskó Bertalan orvosi jövőkutatóval.