2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban és 2021-ben elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus podcast univerzum

Szereplők és beszélgetőtársak – Klaudia

2021. június 27. - emTV.hu

csapat_klaudia.jpg

Ivanics-Rieger Klaudia

hitoktató, földrajztanár (MSc)
amatőrcsillagász, a Bakonyi Csillagászati Egyesület alapító tagja
a Parallaxis Univerzum felelős szerkesztője

A Parallaxisba 2021 nyarán kerültem be – először csupán meghívott vendégként szerepeltem volna egy-egy adásban, aztán egyik napról a másikra változott a felállás és hirtelen ott találtam magam felelős szerkesztőként, közben tartalomszerkesztő lettem a Planetology.hu oldalon, és állandó vendég az Impulzus Podcastben. Alapvető "fórumom" azonban a Bakonyi Csillagászati Egyesület, annak egyik alapító tagja vagyok.

A szervezet még 2018-ban alakult, azóta (és előtte is) harcos védelmezője és megújítója vagyok a tudományos ismeretterjesztésnek. Ehhez a Parallaxisba való bekerülésem (is) hozzájárul, fő célom így a tudományos ismeretterjesztés lett, ezzel együtt az ide vonatkozó hoaxok, összeesküvés-elméletek, áltudományok elleni harc. A podcastelés annyira megtetszett, hogy az egyesületen belül egy sajátot is indítottam, ez lett a Csillagösvény, mely a csillagképekről szól.

Az egyesület tevékenységéből is élénken kiveszem a részem, legutóbbi, azóta is folyamatos projektünk egy utazó kiállítás, a Tapintható Univerzum, mely egy csillagászati bemutató látássérülteknek. Eddig ilyet senki nem csinált, sem az országban, sem azon kívül. Ebben kilencven darab 3D nyomtatott és kézzel készült modell található, rövid, hangalapú ismertetővel. A kiállítás lassan bejárja az egész országot.

Szakmám szerint tanár vagyok, katolikus hitoktató és földrajz szakos. Érdekes párosítás, én sem így terveztem. Hogy hitoktató akartam lenni, azt már körülbelül tizenkét-tizenhárom éves korom óta tudom, de – humán érdeklődésű lévén – mindig közelebb állt hozzám a magyar és a történelem. Egyedül a gimnáziumi földrajztanárom szerette volna, ha természettudományos vonalon indulok tovább. Bár ez is érdekelt, nem kívántam vele életvitel-szerűen foglalkozni.

Aztán 2008-ban megismertem a férjemet, 2015-ben már elkezdtük lerakni a Bakonyi Csillagászati Egyesület alapjait. Közben hitoktató lettem, de hamarosan éreztem, hogy szükségem lenne még egy szakra. 2018-ban beiratkoztam az ELTE földrajztanár szakára, melyet 2020-ban, már a pandémia alatt végeztem el. Végül tehát mégis földrajztanár lett belőlem, ahogy azt korábbi oktatóm szerette volna. Ezúton is köszönöm, Norbi bácsi, hogy hitt bennem! Emellett életvitel-szerűen űzöm az amatőrcsillagászatot, plusz van egy nagy adag művészi hajlamom és újságírói vénám.

Egész életemben úgy jellemeztek, mint energiabomba, ez, azt hiszem, sosem fog változni. Folyamatosan pörgök. A munkámban igyekszem az élménypedagógia továbbadására, hiszen eredeti tanári végzettségemet a Pannon Egyetemen, Zsolnai József professzor hírhedt szárnyai alatt szereztem meg. Ehhez hozzájön az egyesület, mellyel folyamatosan járunk előadni, illetve találunk ki olyan projekteket, mint a Tapintható Univerzum vagy az Űrbatyu. Főszezonban az sem ritka, hogy öt nap alatt hat-hét előadásunk, bemutatónk is van, naponta akár kettő. Sem betegség, sem pandémia, sem más nem tud megállítani.

2021-ben tehát elindultam a tudományos íróvá, újságíróvá (és regényíróvá) válás útján, amikben szeretnék még jobban kiteljesedni. 

Első találkozás
Első találkozásom a tudománnyal a csillagászat volt – ha már egyszer egy csillagászati egyesület alapítója vagyok. Nagyapám kezdett mesélni a csillagképekről, és tisztán emlékszem, hogy az első, önállóan megtalált csillagképem egy téli éjszakán az Orion volt (a Göncölszekér nem számít, mert túl alapvető). Egy helyi amatőrcsillagász is foglalkozott velem, kaptam újságokat, lett egy nagyon minimál kis távcsövem. Emellett imádtam az állatokat, ez azóta sem változott, úgyhogy a legtöbb tudományos könyvem hozzájuk kapcsolódott. A sci-fit akkor szerettem meg, amikor anyám körülbelül tizenhárom éves koromban a kezembe nyomta a Dűne első részét azzal, hogy "ezt most elolvasod!" (Ugyanez az anya volt az, aki 8 évesen leültetett a tévé elé és megnézette velem a Jedi visszatért – hogy miért pont azt, az rejtély). Innentől aztán nem volt visszatérés, a sci-fi világa beszippantott – szóval köszi, anya. Bár kamasz koromban hardcore fantasy rajongó lettem (ez azóta sem változott), együtt nőttem fel Harry Potterrel, és imádom Tolkien munkásságát. A tudományhoz és a sci-fihez való visszatérésem akkor történt, amikor megismertem a férjemet, aki alaposabban bevezetett ebbe a világba. Általa váltam amatőr csillagásszá.

Kedvenc tudomány
Ezután nem meglepő, ha azt mondom, hogy a csillagászat. Ha tizenöt-tizenhat évesen azt mondják, hogy ezzel fogok foglalkozni, azt valószínűleg körbe röhögöm. Ebből is látszik, hogy mennyire más elképzelései vannak valakinek kamaszként vagy fiatal felnőttként, hogy aztán az élete teljesen eltérő irányt vegyen. Számomra a csillagászat velejárója az űrkutatás, ezen belül főleg a különböző roverek lettek a nagy szerelmem. Kislányként is inkább autókkal játszottam, mint babákkal, imádtam mindent, ami távirányítható. Az, hogy képesek vagyunk emberek alkotta gépeket küldeni egy idegen világba és ott kutatásra használni őket, számomra igazán lenyűgöző. Az egyesületünkben is van egy ilyen robotos projektünk, többek között lego robotokkal – ezáltal is sokkal közelebb került hozzám e téma. Emellett szeretem a fizikát, a kémi egyes részeit (főleg a periódusos rendszert) és tulajdonképpen a matekot is, ha valaki érdekesen magyarázza, bár a számolás sosem ment. Kedvencem a káoszelmélet (nem, nem az, amit Jeff Goldblum próbál elmagyarázni a Jurassic Parkban). És ezzel elérkeztünk a másik favoritomhoz, ami a paleontológia. Viszont Úrkúton élek, ami arról híres, hogy itt található a világ egyik mangánbányája (sajnos már nem működik), illetve egy őskarszt (a másik ilyenért egészen Kínáig kell menni). Emellett egy mészkőre épült pajzsvulkán, a Kab-hegy. Kőzettanilag tehát igen gazdag, bányász felmenőkkel pedig már az anyatejjel szívtam magamba a geológiát, ez lett a harmadik kedvencem, melyet aztán hamar összekapcsoltam a csillagászattal, amikor elkezdtem meteoritokkal foglalkozni…

Favoritok
Jim Al-Khalili úgy tudja magyarázni a matematikát, hogy azt még én is megértem, sőt, élvezem is. Ugyanez igaz Michio Kakura a fizika kapcsán vagy Paul Daviesre, akinek több könyvét is olvastam. Kip Thorne, aki rengeteg sci-fi film elkészítéséhez adta a tudását. Állatmániásként természetesen David Attenborough a favorit. Nem kifejezetten tudós, de a rover-mániám miatt imádom a JPL munkásságát, azon belül a főmérnököt, Adam Steltznert.

Hobbik
A végtelenségig tudnám sorolni: az egyesülethez kapcsolódó bármilyen tevékenység (távcsövezés, előadások, bemutatók, táborok, podcastek stb.) – de ebből is látszik, hogy ez már életstílussá nőtte ki magát, ami alapos elköteleződést igényel. Új kedvenc hobbim lett a podcastelés, imádom ezt csinálni – mindig is szerettem beszélni. Emellett folyamatosan cikkeket írok különböző portálokra, újságokba, de az írás mindig is szerves részét képezte az életemnek, nemrég pedig lehetőséget kaptam, hogy tényleg íróvá váljak. Kislánykoromtól fogva szeretek rajzolni, folyamatosan művészkedem, festek, illetve makettezem. Felnőttként szerettem meg a legózást, illetve a cosplayt. Imádok túrázni, biciklizni és enni (igen, szerintem ez is egy hobbi). Nagy gyűjtő vagyok: könyvek, ásványok, kőzetek, meteoritok, kövületek, legók, sci-fis relikviák, bélyegek, hűtőmágnesek, egyedi ékszerek és ruhák.

Zene
Rocker vagyok, vállalom. Bár nem látszik rajtam. Tizennégy éves koromig nem volt fix zenei ízlésem, akkor egy osztálytársam hozzám vágta az Ossian – Utolsó lázadó albumát, akkor még magnókazettán, azóta ossiános vagyok. Pár év múlva anyám férjének köszönhetően kezdtem Ákost hallgatni. Szóval azért elég mindenevő vagyok, rock, pop, alter meg a férjem miatt rengeteg retro és filmzene, ezek mellett néhány klasszikus musical, de mindig szerettem a komolyzenét és a komolyzenei feldolgozásokat is.

Sci-fi
Elsődlegesen a Star Wars, bár az nem sci-fi, hanem űropera vagy űrwestern. Felnőttként szerettem meg a Star Treket, kedvencem a Deep Space Nine de ha már űrállomás, akkor szerintem a világ legjobb sci-fi sorozata a Babilon 5. Filmek közül meghatározó volt az Armageddon (bármennyire is tudománytalan, imádom) és a Deep Impact. De nemcsak nézni szeretem a sci-fit, hanem olvasni is. Néhány kedvenc könyvet szeretnék megemlíteni: Walter M. Miller – Hozsanna néked, Leibowitz, Neil Gaiman – Köztesvilág-trilógia és Tom Sweterlitsch – Letűnt világok című műve; hazai vonalon plusz egy: R. J. Hendon – Korcsok-trilógiája.

MŰSORAI A PARALLAXIS UNIVERZUMBAN
Parallaxis | 5-6. évad
SzubZsáner

 

fotó: Ivanics-Rieger Klaudia

VISSZA A MŰSORVEZETŐK FŐOLDALÁRA

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr8316605692
süti beállítások módosítása