2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus univerzum

"For all Mankind", alternatív űrtörténelem

Sokolébresztő #109

2021. július 01. - vinczemiki

A Tilos Rádióban kéthetente jelentkező kozmikus háttérműsorunkban ezúttal a közelmúlt számomra legkedvesebb televíziós sorozatáról, a For All Mankind címűről folyt a szó. Az Apple+ által kitermelt alternatív-történelmi alkotás két évadja egy olyan világba kalauzol el minket, amelyben 1969 nyarán nem Neil Armstrong, hanem a szovjet Alekszej Leonov lesz Földünk első küldöttje a Hold felszínén, ahol Richard Nixont első ciklusa után Ted Kennedy követi az elnökségben, vagy melyben John Lennon túléli az ellene tervezett merényletet, II. János Pál pápa viszont nem. Szóval egy nagyon ismerős, de mégis határozottan másmilyen történelembe, teret engedve sokunk kedvenc gondolatkísérletének: mi lett volna, ha az űrverseny nem "fékeződik le" a hetvenes években, hanem a megelőző évtized őrült tempójában folytatódik tovább?

for_all_mankind_appletvplus.jpg

Maga a sorozatcím nyilvánvalóan idézet erről a híres-nevezetes plakettről, melyet a mi valóságunkban az Apollo-11 vitt magával a Holdra. "Békével jöttünk, az egész emberiség nevében", szól pontatlan fordításban rajta az utolsó mondat. A filmbéli univerzumban azonban Leonov az egyszemélyes LK-holdkomppal majd' egy hónappal azelőtt odaér, hogy a plakett egyáltalán felszállhatna a Kennedy Űrközpontból, így a NASA PR-osai persze lecsavaroztatják a starthoz készülődő holdkompról és végül (a kitalált) Baldwin űrhajós konyhájának párkányán végzi keserű mementóként.

plaque2.jpg

Ami miatt különösen szerettem ezt a sorozatot az épp a rengeteg hasonló felfedeznivaló. Az alkotók a legjentéktelenebb, tizedmásodpercekre látszódó háttérelemkre is figyeltek és telerakták kimeríthetetlen mennyiségű érdekességgel. Például lentebb a bal oldali screenshot a filmből a (valóban létező) Skylab-űrállomást mutatja. De itt minden, ami ismerős, mégis más. Úgy látszik, ebben a "párhuzamos univerzumban" például az űrállomásnak nem szakadt le a felbocsájtáskor az egyik elefántfül napeleme, mint igaziból, ahogy a jobb oldali eredeti képen megfigyelhető. És persze a háttérben látható felhőzet sem állhat ugyanúgy egy párhuzamos világ időjárásában. Szóval világos, hogy ezt a sorozatot űrfanatikusok gyártották, akik szabad kezet és pénzt kaptak ahhoz, hogy kiélhessék magukat.

skylab.jpg

A Sokolébresztőben megszakértettem, hogy mi kellett volna ahhoz, hogy a szovjetek valóban beelőzhessék az Apollo-11-et (Koroljov), hogyan toborozhatott volna értelmesen a NASA űrhajósnőket a hetvenes évek legelején (kutatók közül), vagy, ahogy a filmsorozatban is boncolgatják, képes lett volna-e az Apollo-10 már két hónappal Armstrongék előtt landolni a Holdon, ha valós lett volna a szovjet fenyegetettség (könnyen lehet). Emellett szóba került még néhány olyan terv is, ami a sorozatba ugyan nagy sajnálatomra nem került bele, mégis nagyban átrajzolta volna az űrtevékenység és az emberiség történelmét, ha megvalósul. Ilyen például egy 1973-as Apollo-küldetés a Vénuszhoz, vagy a Nuclear Pulse Propulsion-koncepció, mellyel ugyanakkorra akár a Szaturnuszig is elutazhattunk volna űrbéli atomrobbantások által hajtva. Hallgassátok szeretettel!

emTV.hu // fotók: Apple TV+, NASA

post_sc.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr9916608220

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása