2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban oklevéllel jutalmazott tudományos és fantasztikus podcast multiverzum

Memóriánk már néhány másodperc után megbízhatatlanná válhat

A rövid távú emlékezet illúziója, amit az elvárásaink alapján kezdünk el kitölteni

2023. április 07. - emTV.hu

A veszekedéstől kezdve azon, hogy ki foglalta le a katasztrófális nyaralást, egészen a dicsőséges esküvőre való eltérő visszaemlékezésig, a régmúltban történt eseményekre tévesen emlékezhetünk. Most azonban kutatók szerint még a közelmúltbeli emlékek is tartalmazhatnak hibákat – írja tudományos rovatában a The Guardian.

article.png

Az alakzatok felidézésének képességét vizsgáló kutatók szerint az emberek már néhány másodperc után hibázhatnak – ezt a jelenséget a kutatócsoport rövid távú memóriaillúzióknak nevezte el.

"Még a legrövidebb távon is előfordulhat, hogy az emlékezetünk nem teljesen megbízható" – mondja Dr. Marte Otten, a kutatás egyik szerzője az Amszterdami Egyetemről. "Különösen akkor, amikor erős elvárásaink vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen legyen a világ, amikor a memóriánk egy kicsit kezd elhalványulni – akár másfél, két, három másodperc után –, akkor agyunk elkezdi a réseket a várakozásaink alapján kitölteni"

A Plos One című folyóiratban Otten és munkatársai megjegyzik, hogy a korábbi kutatások kimutatták, hogy amikor az embereknek egy elforgatott vagy tükörképes betűt mutatnak, gyakran számolnak be arról, hogy a betűt a helyes tájolásban látják. Míg ezt korábban arra fogták, hogy a résztvevők rosszul látják az alakot, Otten és kollégái kételkedtek.

"Úgy gondoltuk, hogy inkább memóriahatásról van szó. Tehát helyesen láttad, de amint rögzíted az emlékezetedben, a dolgok elkezdenek rosszul működni" – mondta Otten. A további vizsgálatokhoz a kutatók négy kísérletet végeztek.

Az elsőben a résztvevőket átvilágították, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy képesek alapvető vizuális memóriafeladatokat elvégezni, mielőtt egy hat vagy nyolc betűből álló kört mutattak nekik, amelyek közül egy vagy kettő tükörképes formát alkotott.

Néhány másodperc múlva a résztvevőknek egy második betűkből álló kört mutattak, amelyet arra utasították őket, hogy ne vegyenek róla tudomást – ez figyelemelterelésként használták. Ezután arra kérték őket, hogy egy sor lehetőség közül válasszanak ki egy olyan célformát, amely az első körben egy adott helyen volt, és értékeljék, hogy mennyire bíznak ebben a választásukban.

A huszonhárom résztvevő eredményei, akik gyakran nagy magabiztosságról számoltak be a válaszukkal kapcsolatban, azt mutatták, hogy a leggyakoribb hiba a célforma tükrözött formájának kiválasztása volt. Ez azonban gyakrabban fordult elő, amikor maga a célforma egy tükrözött betű volt. A résztvevők az esetek harminchét százalékában állították, hogy valódi betűt láttak, amikor tükrözött betűt mutattak nekik, míg a fordított esetben ez az arány tizenegy százalék volt.

A kutatócsoport szerint ez a torzítás arra utal, hogy a tévedéseket a résztvevők ábécéről való tudása, és így elvárásaik is befolyásolták, nem pedig az alakzatok megjelenésének hasonlósága. A hibák száma a késleltetési idő, vagyis a figyelemelterelés mértékének növekedésével nőtt a kísérletben – de csak akkor, ha a cél alakzat egy tükrözött betű volt. 

A kutatók szerint ez azt jelzi, hogy a hibák nem a résztvevők alakzatok észlelésében, hanem a rövid távú memóriájukban elkövetett hibákra vezethetők vissza, mivel magának az észlelésnek nem szabadna romlania az idő múlásával. Hozzáteszik, hogy az a nagyfokú megbízhatóság, amellyel a résztvevők válaszaikról beszámoltak, azt is kizárja, hogy az eredmények egyszerűen a résztvevők találgatásából adódtak.

Az eredményeket három hasonló kísérlet eredményei is megerősítették, amelyekben összesen háromszáznegyvennyolcan vettek részt. A kutatók most azt szeretnék megvizsgálni, hogy hasonló hatások érvényesülnek-e valós helyzetekben és más típusú visszaemlékezések esetében is. Otten ugyanis megjegyezte, hogy a beszéd részleteit gyorsan felváltotta a mondat általános jelentése.

"A nagyobb hatások a társadalmi elvárások tekintetében az intonáció lehet, [például] »ó, ezt nagyon dühös és feldúlt hangon mondta", igaz?«. Holott lehet, hogy az intonáció nem is az volt, csak gyorsan kiszíneződik az emlékezetedben a nőkkel kapcsolatos feltételezéseid alapján" – mondta.

emTV.hu // The Guardian // címlapképünk illusztráció, fotó: SpeedKingz / Shutterstock.com

csik_patreon.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr1918096704

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása