Ezúttal a gépek és az emberi elmék határmezsgyéjén kalandozunk, miként felfedezzük a kódok titkait, és ámulunk Alan Turing zsenialitásán, amely megváltoztatta a világot. Vajon milyen hatása van a technológiának és az emberi kommunikációnak a mai világban? Érdekes gondolatok és megdöbbentő tények várnak rátok ebben az inspiráló és elmélkedésre sarkalló műsorban, ahol az élet és az alkotás színfalai mögé tekinthetünk e történelmileg kevésbé pontos film által.
Németországban már az Első Világháború végefelé elkezdték az Enigma nevű elektromechanikus rejtjelező gépet fejleszteni, a weimari köztársaság idején pedig már rutinszerűen használták. A Poznani Egyetem matematikusaiból verbuválódott lengyel állami kódfejtőcsoport pedig már 1932-ban kifejlesztett olyan szerkezeteket, amelyekkel véges időn belül fel lehetett törni az Enigmával kódolt morzejeleket. Jegyezzük meg jól, 1932-ben, tehát még Hitler hatalomra kerülése előtt! Ezzel ellentétben az Enigma úgy él a köztudatban, és úgy jelenik meg Morten Tyldum rendező Kódjátszma (The Imitation Game) című 2014-es filmjében, mint egy feltörhetetlen náci kódológép, s tulajdonképpen joggal. A folyamatosan fejlesztett rendkívül ötletes írógépszerű szerkezet újabb kódolótárcsákkal bővült az évek során, s természetesen a Wehrmacht robbanásszerű növekedésével és a Második Világháború kirobbanásával kapott igazán jelentős, milliók életét befolyásoló szerepet.
Az angliai Bletchley Parkban Britannia hadbalépésével a szigetország legjobb elméi is nekiláttak az Enigma újabb verziójának feltöréséhez, nagyban hagyatkozva az akkor már a térképről leradírozott Lengyelország hírszerzési és kódfejtési eredményeire. Annak ellenére, hogy volt mire alapozni, és kezdettől fogva egyértelműnek tűnt, hogy a kódolt jeleket csakis elektromechanikus számológépekkel lehet feltörni (mindezt a film amúgy teljesen másképp mutatja be), az Alan Turing vezette csoportnak mágis a korabeli technológia mellett a közel lehetetlenre kellett vállalkozni: az újított Enigma százötven-millió-millió lehetséges beállításából naponta kimatekozni, hogy melyiket állította be éppen aznap a német hadvezetés. S persze mondanunk sem kell, hogy ebben minden másodperc késedelem emberéleteket jelentett akkor.
A nagyteljesítményű programozható digitális számítógépek egyik őse, melyet a filmbeli megfelelőjével ellentétben nem Christophernek, hanem Victorynak (győzelem) neveztek tehát csakugyan ott ketyegett a dél-angliai "rádiógyárban". De milyen ember volt valójában a berendezés főkonstruktőre, a modern informatika egyik atyja, Alan Turing? Hogyan eshetett meg, hogy hazája a felbecsülhetetlen értékű matematikai-technikai hőstettét kémiai kasztrálással "honorálta" az ötvenes években? Miért vetett életének önkezével Alan Turing mindössze 41 évesen? Erről és sok más kérdésről is szó esik legújabb epizódunkban, s a Turing-gépről, Turing-tesztről és hasonlókról is hallhatnak egy-két érdekes gondolatot patronálóink, akik az adás kibővített, extra hosszú változatához is hozzáférhetnek. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // előkép: TWC // fotó: Bletchley Park Museum
