3028-ban járunk, amikor egy drej nevű faj egy számunkra ismeretlen ok miatt minden embert el akar pusztítani – az emberiség kiírtását pedig anyagbolygónk, a Föld szétrobbantásával kezdik. A reményt az újrakezdésre az idők során elfeledett Titan nevű különleges bolygócsináló űrhajó jelenti, amely felkutatása főhősünkre hárul, akit emberek és más földönkívüli lények segítenek a kalandban. A Parallaxis legújabb részében a Titan A.E. – Időszámításunk után (2000) című animációs alkotás és annak tudományos aspektusai kerülnek terítékre.
Az elvileg "tiszta energiából" álló kék lények ellen nem triviális a küzdelem. De mit jelent például az, hogy valami tiszta energiából áll? És mit lehet az ilyesmivel tenni? Bele lehet zárni például egy tartályba, hogy ennek segítségével indokolatlanul gyorsan, megvárható idő alatt teremtődjön a semmiből egy instant bolygó, amibe csak bele kell szórni a Jurassic Park hírhedt borotvahabos flakonjában hordozható embrióihoz hasonlóan tárolt génkoktélokat és kész is az élhető ökoszisztéma, a Föld 2.0? Természetesen mi sem azért nézünk Űrgammák-főcím jellegű tyumm-tyumm fegyverekkel ékesített sci-fi razfilmeket, hogy egy hiperrealisztikus képet kapjunk a valóságos Univerzumunkat kormányzó természeti törvényekről. S ha elengedjünk ilyenirányú igényeinket, akkor eléggé jól el lehet szórakozni az alapvetően filmes klisék halmazára épülő produkción. Mivel azonban nem áll tőlünk s hallgatóságunktól távol a mazochizmus, ezért mégis megpróbálkoztunk értelmet gyömöszölni a látottakba, az ionhajtóműtől kezdve a központi csillag nélküli bolygón szétáradó indokolatlan napfényig. Különösen mazochistább jellegű támogatóink ráadásul mindezt hosszabb formátumban is élvezhetik. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós
