Az unokák életben maradási aránya még magasabb volt, ha az orkanagymama már átesett a menopauzán – írta a BBC News a tanulmány alapján. A kutatás megállapításai rávilágítanak a menopauza rejtélyeire, köztük arra, hogy egyes fajok nőstényei miért élnek még hosszú ideig az után, hogy elveszették a reprodukciós képességüket. Ilyen fajból mindössze ötöt ismerünk: a kardszárnyú delfin vagy más néven orka, a rövidszárnyú gömbölyű fejű delfin, a beluga vagy fehér delfin, a narvál és az ember.
A polgári repülőgépek repülési magasságánál lényegesen följebb, de még a világűr képzeletbeli határán innen húzódik a sztratoszféra, bolygónk atmoszférájának nagyjából ötven kilométeres magasságig terjedő tartománya. Itt a légkör már annyira ritka, hogy a fényesebb csillagok és a kozmosz sötétje fényes nappal is láthatóvá válnak, a hőmérséklet pedig a réteg legalján akár a dermesztő -51°C-ig is lezuhanhat. Az élőlények számára egyébként elviselhetetlen tartományban található a Föld ózonrétege is, mely a Napból érkező halálos UV-sugárzás fő elnyelőjeként lehetővé teszi, hogy ne csak a tengerben, hanem a szárazföldön is éldegélhessünk a Naptól számított harmadik kőgolyó felszínén.
Az első jeleket egy japán rádióamatőr vette körülbelül négy órával a december 6-i felbocsátás után a SMOG-P-ről és az ATL-1-ről egyaránt. A BME hétfői közleménye szerint a felbocsátást követően a műholdak először magyar idő szerint 19:40-kor értek Magyarország fölé. Azóta tizenkét alkalommal haladtak át az ország felett, és a több mint 991 vett adatcsomag bizonyítja, hogy a műholdak üzemszerűen működnek, a szakemberek több alkalommal vezérelték is őket a földi állomásokról.
Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a "halálzónák" – állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye.
Laboratóriumokban használható hidrogéngenerátort fejlesztett a Thales Nano Energy Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a H-Genie elnevezésű eszköz rangos nemzetközi elismerést kapott – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.
December 6-án helyi idő szerint 9:18-kor Új-Zélandról felbocsátották, majd sikeresen pályára állították a műegyetemi fejlesztésű SMOG-P és a magánfinanszírozású ATL-1 kisműholdakat. Az új-zélandi Mahia-félszigetről a Rocketlab amerikai cég Electron típusú rakétája vitte fel, és bocsátotta űrbéli útjukra a már háromszázhatvan km magasságban keringő műholdakat – közölte a BME pénteken az MTI-vel.
Egyre fényesebb és nagyobb a Naprendszeren át száguldó csillagközi üstökös, a Borisov-üstökös. Az égi vándor vasárnap képrögzítőkkel felszerelt, nagyobb amatőr csillagászati távcsövekkel lesz megfigyelhető – hangzott el az M1 pénteki műsorában.
A légszennyezés csökkenése gyors és drámai hatással van az ember egészségére, valamint az elhalálozás csökkenésére – derül ki a Nemzetközi Légzőszervi Társaságok Fórumának (FIRS) új tanulmányából. A FIRS környezeti bizottságának szakemberei áttekintettek számos helyi intézkedést a légszennyezés csökkentésére és azok hatásait az emberek egészségére.
A kultikus H. G. Wells-novella, a Világok harca – amelyből a három Oscarra jelölt mozifilm is készült Steven Spielberg rendezésében és Tom Cruise főszereplésével –, 2019. december 20-án új, kétrészes minisorozat formájában debütál hazánk (valamint az egész közép- és kelet-európai régió) Epic Drama csatornáján. A legfrissebb adaptáció hű maradt az eredeti regény periódusához és beállításához, így ez az első olyan verzió, amelynek díszleteit Angliában állították fel, VII. Eduárd korához igazítva.
A Sokolébresztő hétfői rendhagyó adásában Pál András fizikus-csillagász barátommal a világűr és a zene különleges kulturális kapcsolatait fejtegettük. Meghallgattuk és kielemeztük, hogy az általa levezetett bolygótörvények felhasználásával hogyan "zenésítette meg" maga Johannes Kepler a tizenhetedik században az akkor ismert Naprendszert. Továbbá elhangzanak részletek például az Uránusz bolygót felfedező Sir William Herschel zenész-csillagász egyik szimfóniájából, meghallgatjuk, hogyan fúj a szél a Marson, és bemutatjuk a történelem első űr-föld fuvoladuettjét is.
Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak cikkében a Science című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön – közölte a kutatóintézet pénteken az MTI-vel.
A klímaváltozás már nem hosszú távú probléma, hanem olyan globális válság, amely komolyan fenyegeti az emberiséget – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár madridi sajtótájékoztatóján a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezményének jövő héten kezdődő 25. ülése (COP25) alkalmából.
A kutatókat is megdöbbentő méretű, a Napnál hetvenszer nagyobb tömegű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben. A jelenség tizenötezer fényévnyi távolságra van a Földtől, tömege pedig hetvenszer nagyobb a Napénál – hangzott el az M1 hétfői műsorában a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányt idézve.
Mózes valóban kettéválasztotta a Vörös-tengert, így megmentve az egyiptomiaktól szorongattatott népét? És Szodomát és Gomorát tényleg tüzes eső pusztította el lakóik bűnös életmódja miatt? Albert Lin tudós-felfedező kétrészes minisorozatában évezredes rejtélyeket igyekszik kinyomozni a legmodernebb technológiák segítségével.
