A hosszú élet az eddig véltnél kevésbé írható a géneknek számlájára – állapították meg több mint négyszázmillió ember családfájának elemzése alapján amerikai kutatók. Noha egyes családokban valóban halmozódik a magas kort megéltek száma, a géneknek a becsültnél lényegesen kevesebb a befolyása az élettartamra, mint korábban gondolták – idézte a Sciencedaily tudományos hírportál a Genetics című szaklapban megjelent tanulmányt.

Termékenységi laboratóriumokban kikísérletezett úttörő technológiával megőrzött növények jelenthetik a biztosítékot a természetben veszélyeztetett növényfajok fennmaradásában. A kutatást ismertető BBC emlékeztet, hogy világszerte példátlan mértékben halnak ki növényfajok: minden ötödik vadon élő növényt veszélyezteti a kipusztulás.

Az agydaganat biztonságos műtéti eltávolítását segítheti a gyorsan növekedő tumorsejteket fluoreszkálóra színező anyag egy új kutatás alapján. A BBC hírportálja arról számolt be, hogy a tudósok 5-aminolevulinsav (5-ALA) nevű vegyületet tartalmazó italt adtak kilencvenkilenc páciensnek, akiknek a gyanú szerint gyorsan növekedő gliómájuk (agydaganatuk) volt.

Már nem kell sokat aludnunk, és a második évaddal folytatódik a National Geographic szinte teljes egészében hazánkban forgatott Mars – Utunk a vörös bolygóra című sorozata. Ezért eljött az idő, hogy felfrissítsük tudásunkat a Naprendszerünk negyedik bolygójáról! Következzen öt érdekesség a vörös bolygóról.

A Föld tanulmányozására küldött földönkívüli szonda lehetett a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett az Oumuamua a Harvard Egyetem csillagászai szerint. Az Oumuamua 2017-es felfedezése óta a tudósok próbálják magyarázni különleges alakját és jellemzőit, pontosan meghatározni eredetét. A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászainak tanulmánya szerint az objektum "mesterséges eredetű" lehet – olvasható a CNN hírportálján.

Vajon milyenek lesznek az első Marson töltött éveink? Valóban élhetővé válhat az ember számára a vörös bolygó? És ha igen, képesek leszünk megóvni új otthonunkat, vagy ugyanazokat a hibákat követjük majd el, mint a Földön? Több mint háromszáz fős stáb dolgozott a Mars-bázissá alakított Korda Stúdióban a NatGeo nagyszabású sorozatán. A világszerte népszerű Mars – Utunk a vörös bolygóra második évadjával folytatódik novemberben.

A végső összeszereléskor, a bajkonuri kilövőállásnál sérült meg az a szenzor, amely három héttel ezelőtt a Szojuz FG hordozórakéta balesetét és az űrhajósok kényszerleszállását kiváltotta – jelentette ki Oleg Szkorobogatov, a baleset okait vizsgáló bizottság vezetője, a Központi Gépipari Tudományos Kutatóintézet (CNIImas) igazgatóhelyettese csütörtökön Koroljovban.

A világ gyermeklakosságának nagyjából kilencvenhárom százaléka szív minden nap az egészségére és a fejlődésére is komoly kockázatot jelentő szennyezett levegőt – figyelmeztet legfrissebb jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint 2016-ban körülbelül hatszázezer tizenöt éven aluli gyermek halálát okozták a légszennyezettségből eredő akut alsó légúti fertőzések.

Az ELTE kutatói igazolták a Kodylewski-porhold létezését a Földtől mintegy négyszázezer kilométer távolságra. Először Kazimiezt Kordylewski lengyel csillagász figyelte meg 1961-ben, ám sokan kétségbe vonták a létezésüket. Egy képalkotó polariméterrel felszerelt földi távcsővel Slíz Judit, Barta András és Horváth Gábor új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére.

A kutatókat és gazdasági szakembereket is magába tömörítő, az ENSZ égisze alá tartozó kormányközi szervezet, az IPCC, mely a klímaváltozással kapcsolatos rövid-és középtávú stratégiákat javasolja az illetékes felettes szerveknek, nemrég riasztó jelentéssel hívta fel a figyelmet az éghajlatváltozás, elsősorban a globális felmelegedés végzetes hatásaira. A témával az Impulzus Podcast ötödik Hírpulzus különkiadásban is foglalkoztunk, az elemzésben pedig a Parallaxis állandó szakértője, Vincze Miklós klímakutató volt segítségünkre.

Aktívabb az ember álmában, mint eddig vélték: még az egészséges emberek izmai is sokat mozognak – állapították meg az Innsbrucki Egyetem kutatói. Korábban úgy gondolták, hogy az izmok mozdulatlanok, leginkább az álmodó alvásszakaszban, az úgynevezett REM fázisban. Óránként tíz kisebb mozdulat azonban normális a tudósok szerint. Ha lényegesen több az izommozgás, az betegség előjele lehet.

Az egyre intenzívebb hajózás miatt nő az óceánokban az alacsony frekvenciájú zaj. A cetek alacsony frekvenciájú hangokkal kommunikálnak, ezért az ember keltette zaj befolyásolhatja éneklési szokásaikat. Elhalkul vagy elhallgat a hím hosszúszárnyú bálnák éneke az óceánjárók zajára – állapította meg egy japán tanulmány.

A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, eredményük utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé – közölte csütörtökön az Akadémia az MTI-vel.

Szombat délután indula a Multiverzum – A tudomány határtalan! című műsor első adása az M5 kulturális csatornán. A műsort – amelynek vezető szerkesztője Merkl László – szombatonként láthatják majd a nézők. A műsor témái széles skálán mozognak a biológiatudománytól a mechatronikán át a történettudományig, tartalmai között megjelennek az orvostudomány legfrissebb kutatásai, a bioetika kérdései és a hétköznapi fantasztikumok is.