Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint. John Fasullo, a NCAR kutatója és munkatársai számtógépes modellezéssel számszerűsítették a koronavírus-járvány idején a…
2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjával, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban oklevéllel jutalmazott tudományos és fantasztikus podcast multiverzum
A 3D nyomtatás jövője
Az ISS-en már több mint kétszáz eszközt nyomtattak ki
A 3D nyomtatás az a technológia, amely – bár az 1980-as években fejlesztették ki – sokáig csak tudományos intézetekben és külföldi egyetemeken volt elérhető. Néhány éve azonban hatalmasat lépett előre, hogy ma már az átlagemberek is hozzáférhessenek. Napjainkban ugyanis bárki vehet egy kisebb…
A túlzott kávéfogyasztás csökkentheti az agytérfogatot és növelheti a demencia kockázatát
Hidratálni kell, úgyhogy ne felejtsünk el egy kis vizet inni a kávénk mellé
A túlzott kávéfogyasztást az agytérfogat csökkenésével és az időskori elbutulás (demencia) kockázatának növekedésével hozta összefüggésbe a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány. A Dél-Ausztráliai Egyetem szakemberei a brit biobank adatait felhasználva vizsgálták a kávéfogyasztás hatásait az…
A pszichiátriai betegeknél megnő a Covid-19 miatti halálozás kockázata
Kétszeres a kórházba kerülés vagy halálozás kockázata
A pszichiátriai betegeknél magasabb a kockázata, hogy a Covid-19 miatt kórházba kerülnek vagy meghalnak – ezt állapította meg egy új tanulmány, amely a The Lancet Psychiatry szakfolyóiratban jelent meg. A témában készült eddigi legnagyobb elemzés a pszichiátriai betegek Covid-19-kockázatait…
Soha ilyen kevés DNS alapján nem találtak meg gyilkost
Tizenöt emberi sejtnek megfelelő mennyiség
Rekordkevés, mindössze tizenöt emberi sejtnek megfelelő mennyiségű DNS alapján találták meg egy Las Vegasban 1989-ban meggyilkolt lány gyilkosát – írta a BBC hírportálja pénteken. Az akkor tizennégy éves Stephanie Isaacson meggyilkolásának ügye addig számított úgynevezett döglött aktának, amíg a…
A férfiak jobban károsítják az éghajlatot, mint a nők
Mindkét nemnél az ennivaló és a nyaralás teszi ki az összkibocsátás több mint felét
A férfiak kiadásai tizenhat százalékkal több éghajlatkárosító kibocsátással járnak együtt, mint a nőké, annak ellenére, hogy a két nem csaknem ugyanannyit költ – derült ki egy svéd tanulmányból. A szakemberek szerint a klímakárosító emisszió tekintetében eddig csupán kevés tanulmány foglalkozott a…
Évente több mint ötmillió ember hal meg világszerte a szélsőséges hőmérsékletek miatt
Ez százezer főre hetvennégy plusz halálesetet jelent
Évente több mint ötmillió ember hal meg világszerte a szélsőséges hőmérsékletek miatt. Az elmúlt húsz évben többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban fokozatosan kiegyenlíti az arányokat.
A fővárosi állatkert is csatlakozott a biológiai sokféleséget védő nemzetközi koalícióhoz
Ősszel kulcsfontosságú döntéseket fognak meghozni a világ élővilágának megmentése érdekében
A Fővárosi Állat- és Növénykert is csatlakozott az Európai Bizottság által életre hívott, "Együtt a biológiai sokféleségért!" elnevezésű kezdeményezéshez – közölte a fővárosi intézmény pénteken. A nemzetközi koalíció, amelynek jelenleg hozzávetőleg háromszáz nemzeti park, kutatóintézet, egyetem,…
A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét
Régóta folyik a vita arról, milyen tényezők támogatták az ember ilyen irányú fejlődését
A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely háromszáz kövület adatait vetette össze klímamodellekkel. A Homo sapiens faj mintegy háromszázezer éve alakult ki az emberi nemen, a Homón belül. Alfaja a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai…
Több fa ültetése növelheti a csapadékot Európában
Az erdős területekre több eső hullik, mint a mezőgazdasági területekre
Mezőgazdasági területek erdősítése átlagosan 7,6 százalékkal növelhetné meg a nyári esőket Európában – állapították meg a Zürichi Műszaki Egyetem Légkör- és Klímakutató Tudományos Intézete és a Newcastle-i Egyetem kutatói statisztikai elemzések és modellezés révén.
Hirtelen kihalásuk előtt már csökkenni kezdett a dinoszauruszok száma
A hosszú életű dinoszauruszok hajlamosabbak voltak a kihalásra
Mielőtt a 66 millió éve becsapódott aszteroida eltűntette őket a Földről, a dinoszauruszok száma már hanyatlóban volt – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A Nature Communications című tudományos lapban bemutatott eredményeik szerint az aszteroidabecsapódás okozta hirtelen kihalás előtt…
A Vénusz felhői egyszerűen túl szárazak ahhoz, hogy élet keletkezhessen
A legzordabb körülményekhez edződött mikrobák sem élnék túl
A Vénusz bolygó felhői egyszerűen túl szárazak ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez – állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport. Tavaly csillant fel a remény, hogy a foszfin (PH3) gáz jelenléte a vénuszi légkörben talán mikrobák létére utal, ugyanis egyedül a geológiai…
Kísérletek az ISS-en, avagy mi történik a saláta-palánták szomszédságában?
Planetocast #2
Mindig is foglakoztatott az a kérdés, hogy vajon tényleg őszinte-e a mosolyuk az űrhajósoknak, amikor zöld leveleket rágcsálnak a Nemzetközi Űrállomáson? Ennek eredtünk nyomába a Planetocast legújabb epizódjában. De, hogy elérkezzünk az űrsalátákhoz, több kérdést is körbejártunk.
Az éghajlat megváltozása okozhatta a korai emberfajok vesztét
Az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában – derült ki a One Earth című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelődök vesztét.