1940-et írunk, már épp belesodródott Európa a második világháborúba a vén kontinensen, de az Újvilág még békésen szürcsölte a Coca-Cola-t a Niagara vízesésnél. Az első színes polaroid képünkön láthatnánk egy dagi kisegeret meg az őt üldöző kandúrt. Mozivásznon nézhetnénk az ősi macska-egér konfliktust. Műsorvezető társaim életében is vígan kergetőztek ezek a bundás példányok. A legújabb Parallaxis Podcastban Miki, Nándi és jómagam, Erzsó emlékeinket felidézve immáron tudományos szemmel lettünk részesei ennek az archaikus harcnak. Az antigravitációs egér és a gumimacska párbaja komoly elemzés tárgya lett.
1940-et írunk, már épp belesodródtunk a második világháborúba az öreg kontinensen, de az Újvilág még békésen szürcsölte a Coca-Cola-t a Niagara vízesésnél. Ebbe az idillbe egyszer csak beleszaladt egy dagi kisegér meg az őt üldöző kandúr, fel-felelevenítve az ősi macska-egér konfliktust először 114 majd később még számos epizódon keresztül.
Műsorvezető társaim életében is vígan kergetőztek ezek a bundás példányok. A legújabb Parallaxis Podcastban Miki óvodás kori, Nándi és jómagam korai illetve későbbi ifjonc-kori emlékeit felidézve immáron tudományos szemmel lettünk részesei ennek az archaikus harcnak. Az antigravitációs egér és a gumimacska párbaja komoly elemzés tárgya lett.
Mert itt kemény háború zajlik kérem ebben a bármily hihetetlen, de több Oscar-díjat is nyert sorozatban!
A születésüknél Rudolf Ising bábáskodott, aki az legelső, az "Elbocsátás (Puss gets the boot)" című epizód producere volt. Jasper és Jinx néven indult el világhódító útjára a cicamica és a cincin, de célba már Tom és Jerry ért.
A MGM stúdió animációs részlegénél Hollywoodban 1940-1957 között csak úgy potyognak a kivert fogak, repülnek le a skalpok, gúzsba kötött ebek, guillotine, kések és felsorolni is elég, mennyi szinte brutális jelenet sorakozott fel a mintegy harminc évnyi fejezet alatt. Viszont 1957-ben az MGM bezárta az animációs részlegét, azzal a felkiáltással, hogy az ismétlések ugyanolyan jövedelmezők lehetnek, mint az újonnan készítettek epizódok. És igazuk is lett volna, de 1960-ban a stúdió mégis arra a döntésre jutott, hogy elkészít újabb 13 részt a Rembrandt Films színeiben. A munkák már Csehszlovákiában, Gene Deitch irányítása alatt zajlottak. Ám 1963-tól ismét Hollywoodba költöztek házi kedvenceink, Chuck Jones irányítgatta a 34 csínytevéssekkel teli sztorit egészen 1967-ig. Joseph Barbera, William Hanna és a Filmation Studios kezei alatt születtek az újabb csatározások. Napjainkban a Warner Bros. rendelkezik az összes joggal, és mutat be nekünk újabb és újabb Tom and Jerry Tales-t. A több tucatnyi rész egymástól független, mindegyik önmagában is megállja a helyét. A későbbi epizódokban új környezetben, gyakran különböző történelmi korokban kerültek egymással szembe, de úgy, mintha akkor látnák egymást életükben először.
Talán egy posztapokaliptikus, ám már ökológiájában újra regenerálódott világban él Tom, a macska, és Jerry az egér, mivel csak néha (talán párhuzamos világok féregjáratain keresztül?) kerül elő egy kutya (Spike), egy unokaöcsi, egy házigazda, egy kiskacsa, egy kisharkály, de alapjába véve kétszereplős történéseknek lehetünk tanúi. Olyan eseményeknek, amik oly lazán vagy éppenséggel a legvégén végül megmagyarázhatóan kezelik a fizika törvényei. Hiszen mit nekik gravitáció (ami tipikus rajzfilm-toposzként nem működik egészen addig, amíg észre nem veszi az adott alany, hogy kifogyott alóla a talaj), a macska-formában kitörő üvegek (nem lehetséges vagy mégis?) , nulláról helyből hatalmas sebességre gyorsulás (amit még Elon Musk barátunk Teslái is megirigyelnének)…
Leporoltuk a tudományos-fantasztikus nagyítónkat, amit korábban a Reszkessetek betörőkben már használtuk, és újra belelestünk abba.
Adott tehát egy barna bundás rágcsáló, aki „annyira cukorfalatka”…! Neki kellene drukkolnunk, hogy valahogy megmeneküljön a gonosz ragadozó elől, ám ekkor…? Ez a pöttöm valami fog egy hatalmas kalapácsot, és pafff!, a békésen alvó macska fejére üt. Miután elmúlik a meglepetésünk és képesek leszünk újra gondolkozni, több kérdés is felmerül: ezt most miért, ezt most hogy, meg amúgy is? Hősünk egy gonoszkodó kis pernahajder, aki „szupermeni” erővel bír, és egyfolytában kekeckedik a nála jóval nagyobb ellenféllel. Bizonyíthatóan ő az, aki kezdi a hepajt, és nem csak önvédelemből csap oda számtalanszor, hanem ez mintegy felhívás a keringőre. Ki tudja, honnan ez a lendülete, ereje (önmaga testének többszörösét mozgatja meg szemrebbenés nélkül), talán a korlátlan mennyiségű ételből, amit pillanatok alatt befal? Ki tudja! Itt egy sunyi kis törpe, akinek, valljuk be őszintén, a csínytevései ellenére is drukkolunk, hogy valahogy mégis ússza meg.
És megússza!
Nemcsak ő, hanem nagybundás kollegája, sőt, az oly jámbor Skipe is, mivel rájuk egyszerűen nem hatnak a newton-i alaptörvények. De nem is csoda, hiszen világukban feje tetejére áll a mágnesesség, másképp viselkednek a folyadékok, az elektromosság is maximum a szőrük felborzolására alkalmas energia. De csak így lesz ebből a pofon- és ütlegelés sorozatból egy szerethető és vicces kaland. Barátaink sztorijai a bennük megjelenő erőszakról is híresek/hírhedtek: ám ha megnézzük, egyáltalán nincsenek véres jelenetek! A csatározások is inkább humorosak, mint durvák. Óriási esések, hajmeresztő balesetek, ütések és ütlegelések, verekedések tömkelege után is azt kell mondanunk, nyugodtan odaültethetjük akár óvodás csemetéinket is a képernyő elő, hiszen a helyzeti komikum és a klassz zene oldja ezt a feszültséget. A rajzfilm hőskorában a közönség számára ez eléggé szokatlan és kegyetlen csetepaték sorozata volt, ám mára már valóban egy gyermekek számára is emészthető mesévé szelídült.
Annál is inkább, mivel felnőve valahol megértjük, mi is a lételeme szereplőinknek. Barátok vagy ellenségek? Baj- vagy harcostársak? Az egész világ ellen vagy együtt harcolnak? Miért is kell nekik egymást az élettel össze nem egyeztethető helyzetekbe belesodorniuk?
Most, ezen fórumon hadd ne adjam meg erre a választ! Mi kerestük és úgy gondolom, talán meg is találtuk azt podcastunk végére.
A zárógondolat pedig lehetne az, ami Kevinnél a felütés volt: bárkinek van otthon cicája, egere vagy kutyája, hogy is szoktuk mondani: otthoni körülmények között ezeket a helyzeteket nem ajánlatos megismételni! Nem biztos, hogy a kiskedvencek ugyanolyan jól jönnének ki belőle, mint Tom és Jerry, hiszen mi nem egy utópisztikus alternatív univerzum lakói vagyunk, szóval…
Ide kattintva különböző platformokon érhető el, és akár le is tölthető a Parallaxis aktuális epizódja!
emTV.hu // fotók: WarnerMedia
