A Csang'o-5 mintegy 1,7 kilogramm kőzetet gyűjtött a Holdon 2020 decemberében. Négy évtizede ez volt az első minta, amely az égitestről lejutott a Földre. A vizsgálatok szerint a minták, melyek bazaltok, vagyis a láva gyors lehűlésével formálódott vulkanikus kőzetek, nagyjából 2 milliárd évesek, tehát mintegy egymilliárd évvel fiatalabbak, mint a korábban talált minták – írja a The Guardian.

A Science című tudományos lapban az eredményekről megjelent tanulmány egyik szerzője, Alexander Nemchin, a Curtin Egyetem tudósa elmondta, a kutatás új fényt vet a Hold történetének arra az idejére, amikor úgy vélték, hogy kihűlőben volt és csökkenni kezdett mágneses ereje.

Az az alapelmélet, hogy "a kisebb testek gyorsan hűlnek, majd holttá válnak és semmi sem történik" – mondta Nemchin. A Hold ezen a ponton hideg lehetett ugyan, de a minták kora azt sugallja, hogy volt a régióban valamilyen hőforrás, mely magyarázza a vártnál későbbi vulkanikus aktivitást.

A holdkőzet korának pontos ismerete segíti a kutatókat abban is, hogy jobban kalibrálják a bolygók felszínének datálási technikáját olyan esetekben, amikor nem állnak rendelkezésre kőzetminták. A technika egy felszíni régió korát a becsapódási kráterek sűrűsége alapján becsüli meg: a régebbi, idősebb felszíneken nagyobb és több kráter van, mint a fiatalabb területeken.

A vulkáni anyagot a holdjáró az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagykiterjedésű lávamezőn gyűjtötte. A kráterek számát összeköthetjük a pontos korral, ez alapján meghatározhatjuk más területek korát is - mondta Nemchin.

Az ausztrál kutatócsoport két grammnyit kapott vizsgálatra az 1,7 kilogrammnyi mintából, melyet Pekingben, a Kínai Nemzeti Csillagászati Obszervatóriumban őriznek. A teszteket is Pekingben végezték el a szakértők.

Kína az Egyesült Államok és a Szovjetunió után a harmadik ország, amely holdkőzeteket hozott le a Földre. 1976 óta ez az első alkalom, hogy a Holdról származó talajminta érkezett a Földre.

emTV.hu // MTI // címlapképünk illusztráció / Pixabay