A NASA Kennedy Űrközpontjában dolgozó Bartha Bencével beszélgettünk arról, hogy milyen sérüléseket találtak az Artemis-1 tesztrepülés után az Orion űrhajó hőpajzsán és hogy miért csúszik emiatt 2026-ra az amerikai űrhajósok visszatérése a Hold térségébe. Pál Andrással pedig végignéztük, hogy mi várható a 2025-ös év során az űrben, ami azért holdutazás nélkül is elég izgalmas lesz. Ha embereket nem is, de guruló és szökdécselő eszközöket szép számmal láthatunk majd a Holdon, új nagyrakéták röppennek majd fel, és remélhetőleg az első űrbéli rakéta-tankolásnak is tanúi lehetünk idén.
Bartha Bencét már jól ismerhetik a Sokolébresztő törzshallgatói, ugyanis a 159. adásunkban már vendégül láthattuk őt, "beépített emberünket" a Kennedy Űrközpontban, aki az emberes űrrepülések biztonsági ügyeivel foglalkozik életvitelszerűen. Mint ilyen, közvetlenül részt vett az előző év nagy port kavaró vizsgálatában, ami azt volt hivatott eldönteni, hogy a 2022 végén utasok nélkül sikerrel megröptetett Orion holdűrhajó-típus alkalmas-e arra, hogy a terveknek megfelelően legközelebbi útján már egy négyfős személyzetet juttasson a Hold térségébe. Az izgalmakra a hőpajzs repedései adtak okot, amelyeket Bencéék az Artemis-1 repülést követő vizsgálatok során vettek észre. Az utat simán túlélték volna az asztronauták, ha lettek volna a fedélzeten, de kissé aggályosnak tűnt, hogy a repedések, lyukacskák nagyobbak voltak, mint amilyennek az elméleti számítások és a korábbi földi tesztek alapján lenniük illett volna. Hogy mire következtettek végül a jó egyéves alapos vizsgálat során, és mi lesz az Artemis-2 repüléssel ennek hatására, meghallgathatjátok Bencétől.
Utána pedig Andrissal beszéltük meg a rengeteg idén várható holdszondát, az Ariane-6 és persze a Starship rendkívül izgalmasnak ígérkező 2025-ös tervezett startsorozatát, és még sok minden mást a Boeing cégnév kiejtésétől a mágneses pólus vándorlásán át a világ legészakibb templomáig. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // borítókép: NASA
