A legújabb Sokolébresztőben valódi "kocka sztárparádéra" kerülhetett sor, köszönhetően az elmúlt néhány hét igencsak mozgalmas űreseményeinek. Újra bakapcsolódott az adásba a heidelbergi Max Planck Csillagászati Intézetből Detre Örs Hunor, aki a James Webb Űrtávcső egyik legfontosabb műszeregyüttesének fejlesztésében játszott kulcsszerepet az elmúlt röpke másfél évtizedben. Örssel még a várva várt űrcsillagászati eszköz karácsonyi startja előtti napokban beszélgettünk utoljára, s most eljött az ideje, hogy beszámoltassuk a Webb egészségi állapotáról és az elmúlt hónapok izgalmairól. Ő Szalai Tamásnak, a Szegedi Egyetem adjunktusának adta az adásban a kilincset, aki arról számolt be, hogy csillagászként hogyan nyert kollégáival négy különböző pályamunkával is távcsőidőt a 2022-es év eddigi legnépszerűbb űreszközére. Végül állandó szakértőnk, Pál András (Konkoly Csillagászati Intézet) kapott szót, akinek főhet a feje, mert immár egyszerre két "saját" műholddal is törődnie kell, köszönhetően annak, hogy az év második rakétastartjával elindult a magyar detektorokkal is felszerelt VZLUSAT-2.

Gyorsan olvad a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest legmagasabban fekvő gleccsere egy új tanulmány szerint. A Déli-nyereg-gleccser több mint 54 métert veszített vastagságából az utóbbi negyed században – idézte a BBC hírportálja a Maine-i Egyetem tudósai vezette kutatócsoport tanulmányát, amit az MTI szemlézett.

Országos médiakampány indul kutatók és civilek, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) munkatársaiból álló csapat tagjainak összefogásával a természettudományok népszerűsítéséért – olvasható az ELKH által hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményben.

testszag és egyéb bűzök észlelésének mechanizmusát azonosították amerikai kutatók – írja a The Guardian, amit az MTI szemlézett. A mintegy négyszáz szaglóreceptornak csupán töredékéről mutatták ki eddig, hogy részt vesz a speciális szagok észlelésében.

A Csendes-óceánba zuhan a Nemzetközi Űrállomás (ISS) a többi leselejtezett műhold és űrszemét mellé – közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Az ISS folytatja működését 2030-ig, mielőtt elindul vízi temetőjébe, a Csendes-óceán civilizációtól legtávolabb eső pontjára – idézte a The Guardian online kiadása a NASA közleményét, amelyet az MTI szemlézett.

Napjainkban sokat hallunk arról a vízióról, hogy az Emberiség igazán hosszú távú fennmaradása akkor és csak akkor biztosítható, ha több bolygón párhuzamosan élő, vagyis multiplanetáris civilizációvá válunk. Valós veszély, hogy például egy nukleáris háború eredményeképpen lakhatatlanná tehetjük a Föld felszínét, bár azért azt elég nehéz elképzelni, hogy a Vénusznál vagy a Marsnál rosszabb hellyé tudnánk bombázni. Pláne a földi tengerfenéknél, melynek belakása szintén egy létező lehetőség lenne, mégsem nagyon esik erről szó. Esik viszont bolygószomszédunk, a Mars betelepítéséről, nem is kevés! A legnépszerűbb elképzelés a vörös bolygó "zöldítésének", terraformálásának, vagyis földszerűvé alakításának gondolata, mely teljesen mainstream tudomány, olyannyira, hogy decemberben a Wiley kiadó egy hatszázoldalas tanulmánykötetet jelentetett meg a témában, többek között magyar szerzőkkel is. Maga Elon Musk pedig többször is bejelentette, hogy ő bizony a Marson szeretne meghalni, de nem ám üvöltve egy becsapódó irányíthatatlan űrhajóban, hanem ágyban, párnák közt. A feladat tehát adva van, jut tennivaló mindenkinek bőven. Dr. Mátyás Bence talajmikrobiológus pedig meghallotta a kor szavát, mert nagyot álmodni és alapított egy céget, amely a vörös bolygó terraformálásához szükséges technológiák kiérlelését tűzte zászlajára, hogy kéznél legyenek, amikor eljön az idő. Az RTL Klub Cápák között című műsora jóvoltából országos ismertségre szert tett kutató-üzletembert ostromoltuk kérdéseinkkel a Parallaxis podcast legújabb epizódjában.

Az RTL Magyarország és az A+E Networks többéves együttműködésének legújabb lépéseként az RTL Most+-on már elérhetőek a History Play exkluzív tartalmai. A History Play huszonhárom műsorral induló és az év során számos új címmel frissülő tartalmi kínálata az RTL Most+ egyéb különlegességei mellé sorakozik fel.

A kutyaszemélyiség és a rangsorban elfoglalt hely összefüggését vizsgálták az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban. Eredményeik alapján az extravertáltabb, megbízhatóbb és nyitottabb kutyák általában magasabb helyet foglalnak el a rangsorban, míg a barátságosabb kutyák alacsonyabb rangúak. Emellett a többkutyás háztartásokban jellemzően az idősebb kutyák a dominánsak.

A tizenötödik és tizennyolcadik század közötti boszorkányüldözéseket elítélő állásfoglalást szavazott meg nagy többséggel a katalán autonóm parlament szerdai ülésén Barcelonában. Az elfogadott határozat a történelmi emlékezet helyreállítását, a boszorkányság vádjával igazságtalanul bíróság elé állított és kivégzett több száz nő rehabilitálását célozza.

Az aktuális Sokolébresztőben megbeszéltük, hogy mi minden várható az űrtevékenységben 2022-ben. Szerencsére eléggé mozgalmasnak ígérkezik ez az év! Már eleve azzal kezdődött az esztendő, hogy a sokat emlegetett James Webb űrtávcső sikeresen kihajtogatta magát ahogy kell (Örs barátunk és kollégái jól lerágták a körmeiket), és a napokban végre odaért a Földtől másfélmillió kilométernyire levő végső állomáshelyére. Mindeközben olyan gigantikus rakéták várakoznak startengedélyre, amekkorák az Apollo-program óta, vagyis jó fél évszázada nem repültek föl erről a bolygóról, valódi szondazápor éri majd a Holdat, új űrhajókat próbálnak ki Amerikától Indiáig, a kínaiak tartósan felköltöznek az űrbe (nem mind!), a NASA odébbpöccint egy kisbolygót (mi baj történhet), illetve szoríthatunk, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) minőségbiztosítási protokollja csodát tesz, és a szovjet-orosz marsprogram történetében először működőképesen eljut majd a vörös bolygóra egy orosz leszállóegység, aminek európai fejlesztésű szállítmánya, a Rosalind Franklin rover akár a felszín alatti életet is meglelheti. És ez még csak a jéghegy csúcsa.     

A Curtin University kutatócsapata az univerzum rádióhullámait tanulmányozta, amikor észlelték az égbolt egyik legfényesebb rádióforrását, egy új típusú, villogó sugárzást. Felfedezésük részleteiről a Nature című tudományos lapban számoltak be – írja a The Guardian, amit az MTI szemlézett.

A Lengyelországot sújtó állandó szmog elleni harc új eszközét, hangágyút teszteltek a kutatók: a hanghullámok a mérgező részecskéket magasabbra lökik a légkörben, hogy a lakosok fellélegezhessenek. A kísérleti eszköz egy fém konténerre állított fordított kúpból áll, amely hat másodpercenként ad ki hangot. A cél, hogy elűzze a szmogot a Kalwaria Zebrzydowska nevű városból, mely sok más lengyel városhoz hasonlóan minden télen problémával küzd, amikor az emberek fűteni kezdenek. Naplemente után sűrű szmog ereszkedik a városra, ahogy a kémények okádni kezdik magukból az átláthatatlan füstöt.

A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárás fejlesztése folyik Szegeden, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. A közlemény szerint az SZTE, a párizsi École Polytechnique és a kaliforniai székhelyű Tri Alpha Energy (TAE) vállalat 2019-ben kötött szakmai együttműködési megállapodást. A projekt célja a hosszú felezési idejű nukleáris hulladékot stabil vagy gyorsan lebomló maggá, magokká alakító lézeres neutronforrás kifejlesztése.

Először mutattak ki nanoműanyag-szennyezést mindkét sarkvidéken, ami azt jelzi, hogy az apró szennyező részecskék az egész Földön elterjedtek – írta meg a The Guardian, amit az MTI szemlézett. A nanorészecskék kisebbek és mérgezőbbek, mint a mikroműanyagok, amelyeket már korábban megtaláltak világszerte.