Az Egy hét a csillagok alatt programsorozat részeként a Perseida-maximum környékére szervezett bemutatókon több mint harminc helyszínen várják majd amatőr csillagászok, csillagvizsgálók és egyesületek az érdeklődőket – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló szerdán az MTI-vel. A Perseidák hullócsillagai az év legjobban megfigyelhető meteorzáporaként bukkannak fel az éjszakai égen. Óránként legalább húsz-harminc hullócsillagra lehet számítani – olvasható a közleményben.
A legfrissebb Sokolébresztőben jó mélyre beástuk magunkat: ezúttal a Mars belsejébe! Miközben ugyanis a híradások tobzódnak a lebilicselő felszíni videókban az amerikai és kínai marsjárók, no meg persze a nevéhez méltóan zseniális Ingenuity helikopter jóvoltából, több, mint egy teljes marsi éve, vagyis 2018 novembere óta szerényen, csendben dolgozik az InSight, a NASA egyetlen "helyhez kötött" szondája is a rozsdás bolygón. Természetesen nem az amerikai űrügynökségről lenne szó, ha ez az amúgy nagyjából "betekintést" jelentő értelmes név nem egy erőltetett rövidítést takarna, melynek feloldása INterior exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport. Ebből azonnal kitetszik, hogy itt szeizmológiai, vagyis marsrengéstani vizsgálatok szerepelnek a programban elsősorban. De mit árulhat el Naprendszerünk történetéről egy hiperérzékeny rengésmérő állomás egy másik égitesten?
A túlzott kávéfogyasztást az agytérfogat csökkenésével és az időskori elbutulás (demencia) kockázatának növekedésével hozta összefüggésbe a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány. A Dél-Ausztráliai Egyetem szakemberei a brit biobank adatait felhasználva vizsgálták a kávéfogyasztás hatásait az agyra.
Egy különleges, stadionméretű ballonnal emelnek a sztratoszférába egy, a világűrt vizsgáló teleszkópot a SuperBIT projekt keretében. A ballon révén kristálytiszta felvételek készíthetők az űrről egy Föld körül keringő teleszkóp – például a Hubble – költségeinek töredékéért.
A pszichiátriai betegeknél magasabb a kockázata, hogy a Covid-19 miatt kórházba kerülnek vagy meghalnak – ezt állapította meg egy új tanulmány, amely a The Lancet Psychiatry szakfolyóiratban jelent meg. A témában készült eddigi legnagyobb elemzés a pszichiátriai betegek Covid-19-kockázatait vizsgálta. A kutatás megállapítása szerint a mentális rendellenességben szenvedő betegek esetében kétszerese a kórházba kerülés vagy halálozás kockázata a SARS-CoV-2-fertőzés miatt azokhoz képest, akik nem szenvednek mentális betegségekben – olvasható EurekAlert tudományos hírportálon megjelent közlemény.
Rekordkevés, mindössze tizenöt emberi sejtnek megfelelő mennyiségű DNS alapján találták meg egy Las Vegasban 1989-ban meggyilkolt lány gyilkosát – írta a BBC hírportálja pénteken. Az akkor tizennégy éves Stephanie Isaacson meggyilkolásának ügye addig számított úgynevezett döglött aktának, amíg a modern technológia lehetővé nem tette, hogy megvizsgálják azt a minimális DNS-t – tizenöt emberi sejtnek megfelelő mennyiséget –, amennyi a gyanúsítottból maradt.
Természetes a válasz a kérdésre: nem. De akkor miért világító felhő a nevük? Vegyünk pár alapdolgot róluk. Az általános felhők a légkör alsó rétegében, a troposzférában vannak. Velük ellentétben a világító felhők szép magasan, a mezoszférában, annak is a felső részén, 85-90 km-es magaságban. Milyen menő lett volna, ha Sir Richard Brenson keresztülrepül egy ilyenen igaz? A kérdés Neked kell megválaszolni, de igazából nem repülhetne át egy ilyenen. A felhőknek több nevük is van. Kezdjük a leggyakoribbal, az NLC-vel, ami nem összekeverendő a nők számára írott online magazinnal, csupán az angol megnevezésük, a Noctilucent Clouds rövidítve.
Értékes nyereményekért hiredet asztrofotópályázatot hazánk első számú csillagászatieszköz fejlesztője és gyártója. A Fornax Mounts Asztrofotó versenyén három kategóriában van lehetőséged nevezni augusztus 1. és október 31. között. Asztrofotód témája lehet a mély-ég, a Tejútrendszer, vagy a naprendszer objektumai (bolygók, Hold, Nap, üstökös), attól függően melyik áll hozzád legközelebb.
A szerb nemzeti bank tiltakozik az ellen, hogy Nikola Tesla feltaláló szerepeljen a horvát euróérméken, és megteszi a szükséges lépéseket az Európai Unió intézményeinél – írta a Nacional című horvát napilap csütörtökön, a Telegraf Biznis című szerb hírportálra hivatkozva.
A Planetocast csapata jelen epizódban egy igencsak különleges területre tévedt: Erzsó, Nándi és Gergő a science-fictionök azon bolygóira merészkedtek, melyek egészét egyetlen óriási, egybefüggő város alkotja. A fantasztikus irodalomban számos ilyen bolygóváros létezik, a csapat ezeket járta be, a teljesség igénye nélkül, továbbá megpróbálták megválaszolni azt a kérdést: létrejöhet-e valaha ilyen óriási, bolygó méretű város?
A férfiak kiadásai tizenhat százalékkal több éghajlatkárosító kibocsátással járnak együtt, mint a nőké, annak ellenére, hogy a két nem csaknem ugyanannyit költ – derült ki egy svéd tanulmányból. A szakemberek szerint a klímakárosító emisszió tekintetében eddig csupán kevés tanulmány foglalkozott a nemek közötti különbségekkel, noha ezeket számításba kellene venni az éghajlatváltozás elleni harcban – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.
A milliárdosok űrversenye a légszennyezés növekedését hozhatja: egy rakétaindítás akár 300 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár az atmoszféra felső részébe, ahol évekig megmarad – olvasható a The Guardian brit napilap honlapja.
Példátlanul nőtt a szénkibocsátás az egyre nagyobb mértékű erdőirtás miatt Délkelet-Ázsiában a Leedsi Egyetem kutatói szerint. A térségben évente mintegy 3,22 millió hektárnyi erdőt vágtak ki a mezőgazdaság intenzifikálására 2001-2019 között, ami miatt évente több mint 400 millió köbtonna szén került a légkörbe. Az erdőirtás egyre inkább a magasabban fekvő, meredekebb hegyoldalú térségekbe helyeződik át – írták a kutatók a Nature Sustainability folyóiratban megjelent tanulmányukban.
