Él Budapesten egy fantasztikus figura, Schuminszky Nándor, aki olyan történeteket tud mesélni az űrhajózás hőskorának főszereplőiről, mint senki más. Személyes ismerősként tekinthet több legendás kozmonautára és asztronautára, akik nem egyszer mulattak otthonában, vagy utaztak hírhedt Trabantjában. (Álljon itt az utókor számára örökül: ez alighanem a történelem első olyan NDK papírjaguárja, amelybe amerikai űrhajósok merészkedtek.)  Szerencsére néhány ilyen kalandot le is írt letehetetlen könyvében, de sokkal több maradt ki, így aztán sztorizgatásait hallgatni minden alkalommal felettébb szórakoztató. Nemrég a Parallaxis podcast különkiadása keretében egy jó órát beszélgethetett vele állandó fizikusunk, Miklós. A kellemesen csapongó diskurzus kiindulópontja pedig egyik kedvenc űrhajósunk, az alig több mint másfél éve elhunyt Magyari Béla volt, akinek életútjáról a hetekben nyílt kiállítás szülővárosában, Kiskunfélegyházán.

Visszatértek a tudósok a hetvenhárom évvel ezelőtti csendes-óceáni víz alatti atomkísérlet helyszínére, hogy feltérképezzék a tengerfenék sebeit. Az 1945. július 25-i kísérlet helyszíne a Bikini-atoll volt, ott hajtották végre az első víz alatti atomrobbantást – írta a BBC hírportálja. A kráter ma is látható, amint a robbantáskor a felszínen úszó hajók roncsai is.

Az elmúlt években komoly riadalmat okozó Zika-vírus járványos terjedését modellezték a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) matematikusai, az erről szóló cikkük a napokban jelent meg rangos Scientific Reports folyóiratban – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Az unokák életben maradási aránya még magasabb volt, ha az orkanagymama már átesett a menopauzán – írta a BBC News a tanulmány alapján. A kutatás megállapításai rávilágítanak a menopauza rejtélyeire, köztük arra, hogy egyes fajok nőstényei miért élnek még hosszú ideig az után, hogy elveszették a reprodukciós képességüket. Ilyen fajból mindössze ötöt ismerünk: a kardszárnyú delfin vagy más néven orka, a rövidszárnyú gömbölyű fejű delfin, a beluga vagy fehér delfin, a narvál és az ember.

A polgári repülőgépek repülési magasságánál lényegesen följebb, de még a világűr képzeletbeli határán innen húzódik a sztratoszféra, bolygónk atmoszférájának nagyjából ötven kilométeres magasságig terjedő tartománya. Itt a légkör már annyira ritka, hogy a fényesebb csillagok és a kozmosz sötétje fényes nappal is láthatóvá válnak, a hőmérséklet pedig a réteg legalján akár a dermesztő -51°C-ig is lezuhanhat. Az élőlények számára egyébként elviselhetetlen tartományban található a Föld ózonrétege is, mely a Napból érkező halálos UV-sugárzás fő elnyelőjeként lehetővé teszi, hogy ne csak a tengerben, hanem a szárazföldön is éldegélhessünk a Naptól számított harmadik kőgolyó felszínén.

Az első jeleket egy japán rádióamatőr vette körülbelül négy órával a december 6-i felbocsátás után a SMOG-P-ről és az ATL-1-ről egyaránt. A BME hétfői közleménye szerint a felbocsátást követően a műholdak először magyar idő szerint 19:40-kor értek Magyarország fölé. Azóta tizenkét alkalommal haladtak át az ország felett, és a több mint 991 vett adatcsomag bizonyítja, hogy a műholdak üzemszerűen működnek, a szakemberek több alkalommal vezérelték is őket a földi állomásokról.

Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a "halálzónák" – állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye.

Laboratóriumokban használható hidrogéngenerátort fejlesztett a Thales Nano Energy Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a H-Genie elnevezésű eszköz rangos nemzetközi elismerést kapott – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.

December 6-án helyi idő szerint 9:18-kor Új-Zélandról felbocsátották, majd sikeresen pályára állították a műegyetemi fejlesztésű SMOG-P és a magánfinanszírozású ATL-1 kisműholdakat. Az új-zélandi Mahia-félszigetről a Rocketlab amerikai cég Electron típusú rakétája vitte fel, és bocsátotta űrbéli útjukra a már háromszázhatvan km magasságban keringő műholdakat – közölte a BME pénteken az MTI-vel.

Egyre fényesebb és nagyobb a Naprendszeren át száguldó csillagközi üstökös, a Borisov-üstökös. Az égi vándor vasárnap képrögzítőkkel felszerelt, nagyobb amatőr csillagászati távcsövekkel lesz megfigyelhető – hangzott el az M1 pénteki műsorában.

A légszennyezés csökkenése gyors és drámai hatással van az ember egészségére, valamint az elhalálozás csökkenésére – derül ki a Nemzetközi Légzőszervi Társaságok Fórumának (FIRS) új tanulmányából. A FIRS környezeti bizottságának szakemberei áttekintettek számos helyi intézkedést a légszennyezés csökkentésére és azok hatásait az emberek egészségére.

A kultikus H. G. Wells-novella, a Világok harca – amelyből a három Oscarra jelölt mozifilm is készült Steven Spielberg rendezésében és Tom Cruise főszereplésével –, 2019. december 20-án új, kétrészes minisorozat formájában debütál hazánk (valamint az egész közép- és kelet-európai régió) Epic Drama csatornáján. A legfrissebb adaptáció hű maradt az eredeti regény periódusához és beállításához, így ez az első olyan verzió, amelynek díszleteit Angliában állították fel, VII. Eduárd korához igazítva.

A Sokolébresztő hétfői rendhagyó adásában Pál András fizikus-csillagász barátommal a világűr és a zene különleges kulturális kapcsolatait fejtegettük. Meghallgattuk és kielemeztük, hogy az általa levezetett bolygótörvények felhasználásával hogyan "zenésítette meg" maga Johannes Kepler a tizenhetedik században az akkor ismert Naprendszert. Továbbá elhangzanak részletek például az Uránusz bolygót felfedező Sir William Herschel zenész-csillagász egyik szimfóniájából, meghallgatjuk, hogyan fúj a szél a Marson, és bemutatjuk a történelem első űr-föld fuvoladuettjét is.    

Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak cikkében a Science című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön – közölte a kutatóintézet pénteken az MTI-vel.