Elhelyezte első mérőműszerét az InSight amerikai robotgeológus űrszonda a marsi talajon, a kutatók szerint ezzel újabb mérföldkövéhez érkezett a misszió. Az űrszonda új fotóin látható a vörös bolygó felszínén álló szeizmométer, rézszínű borítását halványan világítja meg a marsi napfelkelte.
Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víznek a Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredete megértéshez.
Ferencz Orsolya személyében űrkutatásért felelős miniszteri biztosa lett Magyarországnak, és se szeri, se száma a cinikus kommenteknek ez ügyben. Pedig sok országban van olyasforma, vagy komolyabb űrkutatási képviselete, és korábban Magyarországnak is volt hasonló. De mekkora űripar van most hazánkban? Mi lenne számunkra a legmegfelelőbb űrstratégia? És hogy szükség van-e újabb magyar űrhajósra, kiderül a Parallaxis Light első adásából, mely műsorfolyamban igyekszünk bemutatni mi van a tudománnyal kapcsolatos hírek mögött.
Magyar kutatók is részt vesznek az Európai Űrügynökség ARIEL-küldetésének tudományos programjában, amely az idegen naprendszerekben lévő exobolygók légkörét vizsgálja majd. A küldetés ezer távoli csillag bolygóit fogja megfigyelni. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygólégkörök kémiáját fogja tanulmányozni.
A Holdra szánt időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra.
Elkészítette első szelfijét az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) InSight robotgeológus űrszondája a Marson. A tizenegy képkockából összeállított felvételen a leszálló egység napelemei, valamint műszerei is jól láthatóak – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Először észlelték jelentős mértékű olvadás jeleit az eddig stabilnak vélt kelet-antarktiszi gleccserek egy részénél – közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Az Antarktika nagyjából kétharmadát kitevő kelet-antarktiszi régióról eddig úgy vélték a kutatók, hogy ezt a térséget kevésbé fenyegetik azok a drasztikus változások, amelyek a Nyugat-Antarktisz és az Antarktiszi-félsziget sérülékeny jégtakaróit sújtják.
Egy ember által készített tárgy másodszor a történelem során érte el a csillagok közötti teret. A NASA 1977-ben indított Voyager 2 űrszondája most kilépett a helioszférából – a Nap által létrehozott részecskék és mágneses mezők védőbuborékjából.
Miután Donald Trump elkezdett kihátrálni a klímaegyezményből, az amerikai nagyvárosok és tagállamok vezetői saját kezükbe vették az ügyet, és mindent megtesznek azért, hogy az Egyesült Államok ne térjen le a zöld útról. Ezt mutatja be a NatGeo új dokumentumfilmje.
A Debreceni Egyetem szénhidrátkémiai kutatócsoportja olyan vegyületeket állított elő, amelyek megakadályozhatják baktérium által okozott fertőzés kialakulását. A szénhidrátok jelentősége sokkal összetettebb, mint ahogyan azt a tudósok korábban gondolták: a szénhidrátok felelősek a sejtek közötti, valamint a baktériumok és az emberi szervezet közötti kommunikációért, így kulcsszerepük lehet a kórokozók okozta betegségek elleni küzdelemben – olvasható az egyetem MITI-hez eljuttatott közleményében.
A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg – írta a Phys.org. A Global Change Biology című szaklapban megjelent tanulmány készítői az Atlanti- és a Csendes-óceánból, valamint a Földközi-tengerből kifogott minden egyes egyed gyomrában kimutattak mikroműanyag szemcséket.
Kihalás fenyegeti Ausztrália egyik apró erszényesét, az északi patkánykengurut, amelynek mára mindössze két populációja maradt a vadonban – figyelmeztetnek a Természetvédelmi Világalap (WWF) ausztráliai részlegének munkatársai.
Mintegy négyszáznyolcvanötmillió kilométernyi út megtétele után november 26-án 20:54-kor sikeresen landolt a NASA InSight nevű űrszondája a vörös bolygón. A robotgeológus működéséről és kutatásáról, illetve az emberi részvétellel történő Mars-utazásról beszélgetünk a Parallaxis Podcast legújabb epizódjában Vincze Miklós, fizikus társaságában, aki azt is elárulja, melyek voltak a legelbénázottabb landolási kísérletek a vörös bolygón.
Történelmi feladat betekinteni a Mars felszíne alá, hogy megtudjuk, vajon mennyire halott a vörös bolygó. Erre vállalkozik az igen érzékeny szeizmométerrel is felszerelt InSight robotgeológus űrszonda, ami az eddigi legmélyebb fúrással kísérli megmérni a Mars belső hőjét. De vajon mit adhat nekünk, az emberiségnek ez a kutatás? Mit tudhatunk meg az adatokból?
Az is fontos kérdés, hogy mikor lesz az első emberek részvételével történő Mars-utazás. A SpaceX és a NASA vezetője nem ért egyet. De mire van pontosan szükség mindehhez? Az emberiség első küldöttei számára vajon csak egyirányú út lesz? És mi a végső végső cél? A Mars terraformálása?
A műsorból kiderül az is, hogy Matt Damont miért nem fújná el a szél a Mentőexpedíció című filmben, de vajon helyesen ábrázolják a sci-fikben például a marsonauták mozgását?
Az űrutazásnak hosszútávú élettani hatásai vannak, amik talán a Holdat is megjárt űrhajósok halálozási arányában is megmutatkozik. De milyen lehet a súlytalanság? Miklós megosztja tapasztalatait, és a legbénább leszállási kísérleteket is a vörös bolygóra.
emTV.hu
