Vajon milyenek lesznek az első Marson töltött éveink? Valóban élhetővé válhat az ember számára a vörös bolygó? És ha igen, képesek leszünk megóvni új otthonunkat, vagy ugyanazokat a hibákat követjük majd el, mint a Földön? Több mint háromszáz fős stáb dolgozott a Mars-bázissá alakított Korda Stúdióban a NatGeo nagyszabású sorozatán. A világszerte népszerű Mars – Utunk a vörös bolygóra második évadjával folytatódik novemberben.

A végső összeszereléskor, a bajkonuri kilövőállásnál sérült meg az a szenzor, amely három héttel ezelőtt a Szojuz FG hordozórakéta balesetét és az űrhajósok kényszerleszállását kiváltotta – jelentette ki Oleg Szkorobogatov, a baleset okait vizsgáló bizottság vezetője, a Központi Gépipari Tudományos Kutatóintézet (CNIImas) igazgatóhelyettese csütörtökön Koroljovban.

A világ gyermeklakosságának nagyjából kilencvenhárom százaléka szív minden nap az egészségére és a fejlődésére is komoly kockázatot jelentő szennyezett levegőt – figyelmeztet legfrissebb jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint 2016-ban körülbelül hatszázezer tizenöt éven aluli gyermek halálát okozták a légszennyezettségből eredő akut alsó légúti fertőzések.

Az ELTE kutatói igazolták a Kodylewski-porhold létezését a Földtől mintegy négyszázezer kilométer távolságra. Először Kazimiezt Kordylewski lengyel csillagász figyelte meg 1961-ben, ám sokan kétségbe vonták a létezésüket. Egy képalkotó polariméterrel felszerelt földi távcsővel Slíz Judit, Barta András és Horváth Gábor új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére.

A kutatókat és gazdasági szakembereket is magába tömörítő, az ENSZ égisze alá tartozó kormányközi szervezet, az IPCC, mely a klímaváltozással kapcsolatos rövid-és középtávú stratégiákat javasolja az illetékes felettes szerveknek, nemrég riasztó jelentéssel hívta fel a figyelmet az éghajlatváltozás, elsősorban a globális felmelegedés végzetes hatásaira. A témával az Impulzus Podcast ötödik Hírpulzus különkiadásban is foglalkoztunk, az elemzésben pedig a Parallaxis állandó szakértője, Vincze Miklós klímakutató volt segítségünkre.

Aktívabb az ember álmában, mint eddig vélték: még az egészséges emberek izmai is sokat mozognak – állapították meg az Innsbrucki Egyetem kutatói. Korábban úgy gondolták, hogy az izmok mozdulatlanok, leginkább az álmodó alvásszakaszban, az úgynevezett REM fázisban. Óránként tíz kisebb mozdulat azonban normális a tudósok szerint. Ha lényegesen több az izommozgás, az betegség előjele lehet.

Az egyre intenzívebb hajózás miatt nő az óceánokban az alacsony frekvenciájú zaj. A cetek alacsony frekvenciájú hangokkal kommunikálnak, ezért az ember keltette zaj befolyásolhatja éneklési szokásaikat. Elhalkul vagy elhallgat a hím hosszúszárnyú bálnák éneke az óceánjárók zajára – állapította meg egy japán tanulmány.

A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, eredményük utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé – közölte csütörtökön az Akadémia az MTI-vel.

Szombat délután indula a Multiverzum – A tudomány határtalan! című műsor első adása az M5 kulturális csatornán. A műsort – amelynek vezető szerkesztője Merkl László – szombatonként láthatják majd a nézők. A műsor témái széles skálán mozognak a biológiatudománytól a mechatronikán át a történettudományig, tartalmai között megjelennek az orvostudomány legfrissebb kutatásai, a bioetika kérdései és a hétköznapi fantasztikumok is.

Eltűnhet a Himalája Viagrájának is nevezett, csodaszernek tartott kínai hernyógomba a klímaváltozás miatt – számolt be a Phys.org egy új kutatás eredményeiről. Az ophiocordyceps sinensis-t, azaz a kínai hernyógombát Ázsiában az aranynál is értékesebbnek tartják, sok kínai és nepáli vesztette már életét a csodaszer miatti csetepatékban.

Amerikai csillagászok elkészítették az első globális hőtérképet a Jupiter Európa nevű holdjáról az ALMA rádiótávcső-rendszer által készített felvételsorozat segítségével. A négy új felvétel körülbelül kétszáz kilométer felbontású, ami elegendő annak tanulmányozására, milyen a kapcsolat a hold nagy geológiai jellemzői és felszínének hőváltozása között.

Az egyik legnagyobb brit tudományos kutatóműhely felmérése szerint az intézet tudósainak több mint a fele a brit EU-tagság megszűnése miatt immár nem biztos abban, hogy Nagy-Britanniában marad. A felmérés eredményeinek ismeretében több tucatnyi Nobel- és Fields-díjas tudós levelet intézett kedden a brit kormányhoz és az Európai Bizottsághoz, követelve a szoros tudományos együttműködés jövőbeni fenntartását.

Christopher Tyler, a Londoni Egyetem kutatója bizonyítékokat talált arra, hogy a nagy olasz művész szemtengelyferdüléssel élt, vagyis kancsal volt. Ezen állapotban a szemek különböző pontok felé néznek, a két szem két különböző képet lát.

Október 20-án, szombat hajnalban indul a BepiColombo űrszonda a Napunkhoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az Európai Űrügynökség a Japán Űrügynökség  által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek – közölte a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-vel pénteken.