A Parallaxis állandó szakértőjének, Vincze Miklós elméleti fizikusnak a klímakutatás a szakterülete. Csütörtökön az ELTE "Atomoktól a csillagokig" sorozat részeként "Óceáni áramlások és tornádók a laborasztalon" címmel a különböző folyamatok éghajlati rendszerünkre gyakorolt hatásairól láthatunk egy érdekes előadást Miklós közreműködésével a huszadik születésnapját ünneplő Kármán Környezeti Áramlások Laboratórium néhány kísérleti eredményén keresztül. Lemaradtál? A Galileo Webcastnek köszönhetően megnézheted!

Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében.

Először készült felmérés a negyvenöt év alatti magyarországi kutatók helyzetéről, amelynek egyik legfontosabb megállapítása, hogy a fiatalokat leginkább az elhivatottság, a felfedezés izgalma vonzza a tudományos pálya felé, ugyanakkor éppen a pályakezdő, harmincöt év alatti kutatók látják a legbizonytalanabbnak jövőjüket – közölte hétfőn az MTA.

Bár korábban úgy tűnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet. Miután 2015-ben egymásnak ütköző fekete lyukak gravitációs hullámait észlelték, egy rövid ideig úgy vélték a csillagászok, hogy az univerzum titokzatos fekete anyagát rengeteg, az univerzumban szétszóródott fekete lyuk alkotja. A Berkeley-ben lévő Kaliforniai Egyetem (UC) szakértői azonban megcáfolták ezt.

Kedd reggel a Tilos Rádió Sokolébresztő című műsorának vendége Pál András asztrofizikus, a TESS gyors adatfeldolgozását végző programrendszer, az úgynevezett quick-look pipeline egyik felelőse volt. Az új TESS műholdról, exobolygó-kutatásról illetve a műhold naprendszeren belüli alkalmazásáról beszélgetett vele a műsor két házigazdája Miles, valamint a Parallaxis podcast állandó fizikusa, Vincze Miklós. Hallgasd vissza a műsort nálunk!

Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot hazánkban – hívják fel a szerzők a figyelmet abban a tanulmányban, amely az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálja Magyarországon.

Új fotókat küldtek a Ryugu kisbolygó felszínéről a Hajabusza-2 kutatórobotjai. A képek új információkkal szolgálnak az aszteroida felszínéről. A japán űrügynökség (JAXA) közlése szerint a rovereket szeptember 21-én bocsátotta le a felszínre a Hajabusza-2, az űrszonda júniusban jutott el a Földtől mintegy kétszáznyolcvanmillió kilométer távolságban lévő Ryuguig három és féléven át tartó utazás után.

Először észleltek porvihart a Titánon, a Szaturnusz holdján. Így a Titán a Naprendszer harmadik égiteste a Föld és Mars után, amelyen porviharokat figyeltek meg. Az amerikai űrügynökség, a NASA Cassini űrszondája által gyűjtött információk alapján tett felfedezésről a tudósok a Nature Geoscience című tudományos lapban számoltak be.

Az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tervezett új részecskegyorsító projektje számára fejleszt szupravezetőt az orosz Roszatom konszern egyik érdekeltsége, a nukleáris üzemanyagokat gyártó TVEL – tájékoztatta kedden közleményben a Roszatom az MTI-t.

Sikeresen landoltak a Ryugu aszteroidán a japán Hajabusza-2 kis kutatóroverei, és már képeket is küldtek a Földre – számolt be róla a BBC News. A két apró rover, amely a Hajabusza-2 szondáról vált le pénteken, az egy kilométer átmérőjű Ryugu aszteroidát vizsgálja.

A tudományos előadások mellett több mint negyven kiállító várja a látogatókat vasárnap a Tudományok Fővárosa nevű rendezvényen Budapesten, az Akváriumban, ahol hazai vállalatok, startup cégek, fiatal kutatók, főiskolák és egyetemek mutatják be tevékenységüket.

Szélsőségen és váratlanul felgyorsult az Oroszország északi-sarki területein lévő Vavilov-jégsapka olvadása, 2015-16-ban egyetlen év alatt a jégsapka mintegy négy és fél köbkilométernyi jeget veszített el tömegéből egy nemzetközi kutatócsoport mérései szerint.

Az Airbus repülőgépgyártó brémai üzemében elkészült az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Orion űrhajójának kiszolgáló egysége, amelyet a mérnökök intenzív tesztelésnek vetettek alá – adta hírül az Európai Űrügynökség (ESA).

A csillagászok szerint a HD 26965 nevű csillag lakható övezetében elhelyezkedő, frissen megpillantott földszerű planéta megegyezik a Vulkán bolygó Star Trekben megismert elhelyezkedésével. A felfedezés a Floridai Egyetemen dolgozó Jian Ge vezénylete alatt történt, a kutatócsoportot pedig Matthew Muterspaugh és Gregory Henry alkotta.