Az Airbus repülőgépgyártó brémai üzemében elkészült az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Orion űrhajójának kiszolgáló egysége, amelyet a mérnökök intenzív tesztelésnek vetettek alá – adta hírül az Európai Űrügynökség (ESA).
Az Orion űrkapszula fejlesztése az Egyesült Államokban folyik, kiszolgáló modulját viszont az ESA biztosítja. A modul az űrhajó létfontosságú egysége, itt található a hajtóműrendszer, az energiaellátó berendezések és akkumulátorok, a vezérlő számítógépek, a kommunikációs és más eszközök. A kiszolgáló modul fogja ellátni energiával, vízzel, levegővel, elektromos árammal a NASA Orion űrhajóját, amely első küldetésén, várhatóan 2019 végén űrhajósok nélkül fog végrehajtani Hold körüli repülést.
A mérnökök három műszakban huszonnégy órán keresztül dolgoztak, hogy befejezzék a kiszolgáló modul összeszerelését, amely tesztelésének utolsó fázisait most végzik Brémában. Ellenőrzik a beszerelt radiátorokat, a hajtómű rendszert bonyolult vezetékeivel, amelyek üzemanyagot és oxidáló szert juttatnak az űrhajó harminchárom hajtóművébe.
Amint végeznek a teszteléssel, a NASA floridai Kennedy Űrközpontjába szállítják a modult. Az Orion napelemes szárnyait, amelyek szintén Brémában készültek, külön szállítják el. Az űrhajót az Egyesült Államokban fogják összeszerelni, ekkor mutatják be a nyilvánosságnak.
A NASA Plum Brookban lévő tesztlétesítményében fogják tesztelni az Oriont, ahol a világ legnagyobb vákuumkamrájában fogják szimulálni az űrutazást, akusztikus és vibrációs teszteket hajtanak végre. Az amerikai fél fejleszti ki az űrhajó hordozórakéta-rendszerét, a Space Launch Systemet is.
Az ESA közleménye szerint brémai mérnökök már dolgoznak a második kiszolgáló egységen, amelynek a szerkezete már elkészült és most telepítik a tizenegy kilométer hosszú kábelrendszerét a számítógépekhez és más berendezésekhez. Ezt a modult az Orion űrhajó EM-2 jelzésű missziójához fogják felhasználni.
Az Orion EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába meghívták a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportja munkatársait, akiknek passzív dózismérő detektorai vesznek részt a tudományos programban.
A kutatócsoport munkatársai hasonló detektorokkal 2001 óta vesznek részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kozmikus sugárzási és dózismérésekben. Ennek köszönhetően hívták meg az MTA EK-t a napokban a NASA MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérletében való részvételre.
A kísérletben az űrhajósok helyére 1-1 antropomorf – azaz emberszerű – női fantomot helyeznek el, melyeket különféle passzív és aktív dózismérőkkel látnak el a fantom felszínén és annak belsejében. Az egyik fantom az izraeli StemRad cég által fejlesztett AstroRad sugárvédelmi mellényt fogja viselni, így annak árnyékolási képességeit éles küldetésben is vizsgálhatják.
Az Orion űrhajó az EM-1 küldetés során csaknem három hétig tartó Hold körüli repülést követően tér vissza a Földre. A NASA új űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére legkorábban 2019 végén kerül sor.
emTV.hu // MTI
