Tavaly a Sokolébresztő és a Parallaxis mellett elindult a SzubZsáner és a White Sam, 2023-ban pedig tovább tágul a Parallaxis Univerzum! A megszokott műsoraink mellett elstartol a Médiazabálók, az Űrszekerek – A Star Trek podcast, és a Csak még egy kérdés! – A Columbo podcast, illetve tavasszal a kizárólag a támogatóink számára elérhető Tudományzabálók is! Idén visszatér a SzubZsáner, és jön a Parallaxis 100. adása!
Napelemes autót és egy elektromos motort fejlesztettek ki menetképesre a kecskeméti Neumann János Egyetem Innovatív Járművek és Anyagok Tanszékén – tájékoztatta az egyetem az MTI-t. Mint írják, a kecskeméti Neumann János Egyetem Innovatív Járművek és Anyagok Tanszékén világszínvonalú kutatásfejlesztés folyik a hidrogén és a napelem hajtású járművek kialakításában.
Évzáró adásunkban Detre Örs Hunorral beszélgettünk, aki a heidelbergi Max Planck Csillagászati Intézetből jött haza Budapestre karácsonyozni, de amúgy a James Webb Space Telescope egyik fő észlelőműszer-elektronikájának, valamint a távcső néhány kritikus mechanikus mozgatórendszerének egyik fő felelőse. Mi más lehetett volna hát a témánk, mint a a jelenleg is Nobel-esélyes kutatásokat végző űrobszervatórium "életének" stresszben és csodálatos felfedezésekben gazdag első éve, melynek épp karácsony napján értünk a végére.
1970-ben Neil Armstrong azt jósolta, hogy még a mi életünkben emberek fognak élni antarktiszi típusú holdi kutatóbázisokon. Tévedett: ötven év telt el az utolsó Apollo-küldetés óta. Az Artemis sikerével viszont a holdutazás ismét napirendre került – és az emberiség jelenlétéhez elengedhetetlen, hogy a Holdon vizet tudjanak előállítani.
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek abban a programban, amelynek keretében a napokban készítette el első felvételeit a WEAVE nevű műszer. A négyméteres teleszkópra szerelt egyedülálló spektrográf különlegessége, hogy különálló optikai szálak segítségével egyszerre akár ezer objektumról is tud spektrumot készíteni. A magyar kutatók a Tejútrendszer kémiai fejlődésével, pulzáló változócsillagokkal és távoli galaxisokkal kapcsolatos vizsgálatokban vesznek majd részt – olvasható az intézet MTI-hez eljuttatott közleményében.
Oroszország és Kína között megszületett a tudományos holdállomás létrehozásáról szóló kormányközi megállapodás – közölte Jurij Boriszov, a Roszkozmosz orosz állami űrvállalat vezetője szerdán a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva. Boriszov emlékeztetett arra, hogy a két ország a nemzetközi holdbázis megépítéséről 2021-ben memorandumot írt alá. Hozzátette, hogy nemrég megállapodás is született a közös munkáról ezen a területen.
A 2019-es ünnepi podcastünkben egy laza szabad asszociációs ámokfutással örvendeztetjük meg a nagyérdeműt. Kiindulópontunkként a viktoriánus kornak, vagyis a tizenkilencedik század második felének brit karácsonyi hagyományait tettük meg. A műsor második felében nekiesünk kedvenc tudományos híreinknek és átismételjük, mit tanultunk 2019-ben a Naprendszer peremének piszkos hómogyorójáról vagy az Antarktiszról leszakadozó nagyvárosnyi jéghegyekről. S egyúttal az Év Állatának koronázzuk a mindent kibíró Medveállatkát, amely könnyen lehet, hogy épp idén vált a Történelem Első Interplanetáris Lényévé egy holdi karambol eredményeképpen.
Hat évvel ezelőtt mutatták be Jennifer Lawrence és Chris Pratt főszereplésével az Utazók című filmet, ami egy különös romantikus történet modern high-tech köntösbe zárva – és amely a cselekményt meghatározó nagyon erős romantikus szál miatt talán kissé kilóg a Parallaxisban megszokott filmek sorából. Tartsatok velünk az Avalonra és ébredjetek velünk a mélyálomból az év utolsó tudományos és fantasztikus utazásán a Parallaxisban!
Ha jól emlékszem, 2006-ban találkoztam először Balázzsal az Ivánka Pál utcai szinkronstúdióban. Éppen Ted és Emmett bőrébe bújva a tavaly elhunyt Vári Attilával dolgoztak a Queer as Folk magyar változatán. Emlékeztem rá a Szomszédokból, a korai részekben Bakonyi elvtárs fiát játszotta akkor 16 évesen. De ő szólaltatta meg Zoknipócot a Firka Villában, Tyriont a Trónok harcában, és Gollamot a Gyűrűk ura filmekben, valamint Cézárt az új Majmok bolygója filmekben.
Felmenni a világűrbe, sőt, akár "csak" a sztratoszférába is igen nehéz, de onnan épségben visszatérni a Földre sem éppen egyszerű feladat. Hogyan hozzunk vissza egy hasznos terhet a kozmoszból illetve annak határáról? Szóba kerül a probléma néhány buktatója a minap elhunyt Joseph Kittinger legendás 1960-as sztratoszféra-ugrásaitól az Orion-holdűrhajó brutális sebességű kacsázó hazatéréséig.
Történelmi tudományos sikerként és a tiszta energiák terén áttörésként értékelte az Egyesült Államok energiaügyi minisztere kedden azt, hogy amerikai kutatóknak sikerült úgynevezett nettó energianyereséget elérni fúziós reakció által – írja az MTI.
Fajunk olyan károkat okozhat önmagának, amelyek létezésünket veszélyeztetik. Létezhet valamilyen természeti limit, ami korlátozza egy technológiai civilizáció élettartamát? Ha nem vagyunk elég intelligensek, végül megsemmisíthetjük mindazt, ami fontos és kedves számunkra itt a Földön. Éppen ezért a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének professzora azt javasolja, hogy tartsunk fenn egyfajta biztonsági mentést a Holdon az emberiség tudásának megőrzése érdekében.
