Nem túl szerencsés, de igen találó hasonlat az újszülöttnek minden vicc új mondás. A tudománytörténet vizein evezve jól tudjuk ennek fontosságát. Újabb és újabb generációknak elmondani az egykor élt nagyok életrajzát, kutatói nagyságát, egy-egy csillagvizsgáló, laboratórium történetét, páratlan felfedezések epikus, bár sokszor banális háttérét. Galieo Galilein át Kulin Györgyig. Továbbá összekötni mindezeket: Kulinnak Galilei volt egyik példaképe, és senki nem tett annyit hazánkban az itáliai asztronómus évszázadokkal korábbi célkitűzéseinek megvalósításáért, mint ő maga. De bármennyire is közelebbi időben munkássága, immáron önnönmaga is történelem. Az idősebb generáció még közszereplőként ismerte, ugyanakkor a mai középnemzedékben már csak a csillagászat és a tudomány barátainak mond neve az átlagosnál többet – a fiatalabb nemzedékkel meg nekünk, tudománynépszerűsítőknek a feladatunk, mi több, közös felelősségünk munkásságának megismertetése.
Kulin György 1905. január 28-án Arany János városában, a partiumi Nagyszalontán született, és 1989. április 22-én a fővárosban hunyt el. A hazai csillagászati ismeretterjesztés mindmáig legnagyobb hatású alakja, a svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet jó nevű szakcsillagásza, a hazai amatőrcsillagász-mozgalom vezéralakja. 1935-től gyakornokként, majd asszisztensi és intézeti tanári beosztásban dolgozott az állami csillagvizsgálóban. Fő munkaterülete a fotografikus észlelés volt, eredményességére pedig jellemző, hogy 84 kisbolygót – melyek közül 21-nél ismeri el ezt a Nemzetközi Csillagászati Unió - és egy üstököst fedezett fel. Ezzel párhuzamosan már az 1930-as évek közepétől igen sokat tett a hazai amatőrcsillagász mozgalom és a csillagászati ismeretterjesztés érdekében. Az első szárnypróbálgatásokat ismeretterjesztő írásai jelentették, később rendszeresen részt vett a Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának munkájában, sőt a szervezet jegyzőjeként is működött.
A következő nagy lépés az 1980-as évekig négy kiadást is megélt "amatőrcsillagász bibliának", A távcső világa című kétkötetes műnek a megírása volt 1941-ben. A Természettudományi Társulat keretében – nem éppen legideálisabb történelmi időkben… – 1943-ban vezetésével jött létre a Királyi Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Műkedvelő Csillagászati Alosztálya. A második világháború hazánkat is elérő borzalmai véget vetettek a munkának. A Kulin által élesztgetett tűz azonban nem aludt ki, sőt két év múlva újra lángra kapott: az Alosztály legnemesebb hagyományait folytatva, annak több elgondolását és tervét, illetve félbemaradt munkáját megvalósítva és kiteljesítve létrejött az 1946 és 1949 között aktív Magyar Csillagászati Egyesület. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló 1947-ben az egyesület klubéletének, a hazai amatőrcsillagász-mozgalom irányításának, a távcsöves bemutatásoknak és a csillagászati előadásoknak, továbbá a távcsövekkel kapcsolatos műhelymunkának a központjaként nyílt meg.
Az MCSE-nek a Magyar Természettudományi Társulatba történő 1949-es beolvasztása után az Uránia is a Társulat kezelésébe került. Kulin Györgyöt, mint MCSE-ügyvezetőt és csillagdaigazgatót politikai nyomásra eltávolították posztjáról; csak hosszas kitérő után, 1954-ben térhetett vissza, és 1975-ig, nyugdíjazásáig vezette újra az azóta megszűnt intézményt. Minden idők legnagyobb taglétszámú hazai csillagászati szervezete a Csillagászat Baráti Köre, a CSBK volt. Az immáron Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT néven működő patinás szervezet keretein belül működő csoportosulás létrehozását az 1963-ban Szentendrén megszervezett Magyarország Amatőrcsillagászainak I. Országos Találkozóján határozták el, a hivatalos megalakulás pedig az 1964-ben immáron a Magyar Amatőrcsillagászok II. Országos Találkozójának nevezett seregszemlén történt meg A CSBK a hazai amatőrmozgalomban résztvevők létszámának expanzióját jelentette: az 1970-es évek közepén a kiadott tagkönyvek sorszáma kis híján elérte a tizenötezret. A magyar amatőrcsillagászatot a megálmodó és megszervező Kulin pályafutása során harmadszor "járatta csúcsra". Az országos kép a következő volt ekkoriban: nagy műszerekkel felszerelt bemutató csillagvizsgálók, jól működő szakkörök sora és tükröket csiszoló, észlelő amatőrök ezrei országszerte.
Kulin György életművére emlékeztetni kell tehát az őt még jól ismerő generációt, nem szabad kihunyni hagyni egykori lelkesedésének lángját. És talán még fontosabb, hogy személyét meg kell ismertetni a legifjabb tudománybarátokkal. Ezeket a nemes célokat szem előtt tartva a Parallaxis Podcast aktuális adásában Vincze Miklós, valamint a Kulin szervezte Magyar Csillagászati Egyesületről könyvet, valamint életrajzi kötetében könyvfejezetet jegyző Rezsabek Nándor legautentikusabb ismerőjével, lányával, Kulin Eszter kémia- és fizikatanárral beszélget. Felelevenítve életének fontosabb állomásait, családi hátterét, tudományos pályáját, sci-fi írói produktumait, az áltudományok elleni kérlelhetetlen, ugyanakkor mindig barátságos megközelítésű küzdelmeit, de még vegetáriánus étkezési szokásait is, sőt kiderül, a három beszélgetőtárs egyöntetűen az Uránia Csillagvizsgálóban szerezte egykor első csillagászati élményeit.
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // képek:. kulin.mcse.hu
