Ezúttal 2061-ben járunk, amikor egy magánűrhajó indul a Jupiter egyik holdjára, az Europára, hogy a lehetséges élet nyomait kutassa. Az űrjármű egy napkitörés során elveszíti kommunikációs kapcsolatát a Földdel, ráadásul a holdhoz közeledve egy áramlat el is téríti az egységet az eredetileg kijelölt leszállási helyétől. A Parallaxis legújabb részében egy 2013-ban készült alkotás kerül terítékre, Az Európa-rejtély!
Először is, szeretném eloszlatni az adás címe okozta esetleges félreértéseket: az élet, ha csakugyan rejtőzik arrafelé, igazából nem a Jupiter holdja alatt, hanem az égitest jégkérge alatt keresendő. Az Europa ugyanis a naprendszer legnagyobb bolygójának több, már Galilei által felfedezett nagyméretű kísérőjéhez hasonlóan hatalmas mennyiségi vízjeget tartalmaz. Ami azonban megkülönbözteti a jégholdak közül a Jupiterhez legközelebb keringő Europát két hasonló társától, a Callistótól és a Ganymedestől, az a felszíni jégkéreg alatti világ. Az Europa orbitális pályája mentén ugyanis olyan erős a "bukott csillagnak" is beillő gigászi gázbolygó árapály-hatása, s az ebből fejlődő hőenergia, hogy a becslések szerint a kéreg alatt mintegy száz kilométeres vastagságban folyékony víz található. Ugyan az Europa még a mi Holdunknál is kisebb, ám egy ilyen vastag réteg mégis lényegesen több folyékony vizet tartalmazhat, mint Földünk (átlagosan 4-5 kilométeres mélységű) óceánjai összesen. Ráadásul a töksötét óceán mélyén kellemes meleget és életműködéshez hasznosítható tápanyagokat biztosíthatnak tengeraljzati termikus kürtők, melyek hasonlóak lehetnek azokhoz, ahol a földi óceánokban is találtak már primitív élőlényeket.
Sebastián Cordero filmje tehát tudományos szempontból nem explicit marhaságból indul ki: bizony valóban előfordulhat élet az Europán. Ráadásul a csapat nagyon ügyesen oldotta meg azt is, hogy a nagy szuperprodukciókhoz képest alacsony költségvetés mellett mégis hihető űr-élményt adjanak a nézőknek: egy ál-dokumentumfilmet látunk, közepes minőségű fedélzeti kamerák felvételeiből összeállítva. S nem is lóg ki a lóláb: a kapott filmélmény semmivel sem tűnik kevésbé valósághűnek, mint mondjuk egy űrséta-közvetítés az ISS-ről.
De vajon mennyire realisztikus az, hogy egy ilyen küldetést emberekkel a fedélzeten hajtsanak végre, várhatjuk-e világító polipok felbukkanását a Jupiter holdjának jégkérge alatt, s hogyan sodródna el egy pórul járt űrsétáló a valóságban egy bolygóközi űrhajótól? Az adás hosszabb verziójában patronálónknak azt is megszakértjük, hogy milyenek a nyomásviszonyok az Europa-óceán mélyén, illetve hogy mennyire realisztikus lehetőség, hogy beszakad egy űrsétáló alatt a hold jégkérge? Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // fotók: Magnolia Pictures, NASA
